Bakos Kiss Károly: Utcazenész
Hangok magasa épül Hangok magasa bomlik
Hangok magasa épül Hangok magasa bomlik
… és formálódik a meghidegült csoda Isten kezében.
(Amikor anyu elment…) Reményünk egyedüli Elmúlik majd az is
Jégcsap ég – fagyott a gondolat,
Elszivárgó időben csörgedez medrét robbantva megannyi sorsiram.
aztán már nincs is semmi csak a csillagbójás közöny
Ez most már nem az a játék. Te engemet, én tégedet.
Jól éreztem magam veled, de most már indulok haza.
Ó, tél: pőrére vetkőznek fehér műtődben a földek.
Átölelhető, parányi Otthon.
End of content
End of content