Kaffka Margit: Fényben
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké…
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké…
A legfőbb művészet, tudod mi?
Felzendül a húr a síkos terembe
s egyszerre zörgenek az ablakok…
Kertünkben bimbóznak az orgona bokrok…
„Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,”
Hogyan lehetnénk boldogabbak?
Álmodjunk együtt szebb jövőt!
Tavasz van gyermekek! A hegyi szélben
érzitek-é ezer éves szagát?
Szent György lovag a sárkányt győzte le,
A sárkánynak volt tizenkét feje.
Tudod soha nem bántam meg, hogy megszerettelek…
Csak így, hogy fájdalomöröm, ő már
csak így mondaná, ha jól látja,
mi az, ami foglalkoztat..
End of content
End of content