Kaffka Margit: Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket űzve sok felleges éjen.
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket űzve sok felleges éjen.
A nap verse.
Az én rózsám elköltözött,
Más földön jár régen.
A nap verse.
A nap verse.
Gyönyörű szép május éjjel, fáj a szívem nékem…
…
Akkor látnók csak, mily sötét az ember,
Milyen feketén lángoló szurok.
A nap verse.
Az április megőrült,
s kiöntött sok folyó,
a másik az nem él már,
agyában két golyó.
A nap verse.
End of content
End of content