Kárpátalja anno: az ungvári Schwartz-kályhagyár
Ezt a hetet is indítsuk reklámmal. Ezúttal egy ungvári kályhagyáros, Schwartz Simon kínálatát és szolgáltatásait ismerhetjük meg.
Kárpátalja anno
-
-
Kárpátalja anno: a kecske és a káposzta esete Ungváron
Az Ung nevű lap 1879. évi egyik számában olvashatunk az ungvári napszámos esetéről, aki „a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad” elvének kitűnő példájával szolgált.
-
Kárpátalja anno: a tiszaújlaki csodaszerek
Korábban már írtunk a tiszaújlaki gyógyszertárról, mely egykor elsőként nyílt meg a kárpátaljai patikák közül.
-
Kárpátalja anno: az ungvári szerencsejátékosok
Az Ungváron megjelenő Kárpáti Lapok 1903. július 12-i számában olvashatunk tetten ért szerencsejátékosokról.
-
Kárpátalja anno: ragályos betegségek Kárpátalján
Igazán aktuális az a közel 80 évvel ezelőtti cikk, mely Szívós munka folyik Kárpátalján a ragályos betegségek leküzdésére címmel jelent meg a Kárpáthiradó 1941. április 19-i számában.
-
Kárpátalja anno: técsi, öker, göder, avagy a técsőiek és viskiek ízes beszéde
A Prágai Magyar Hírlap 1936. február 2-i száma egész oldalas írást közölt a Técsőről és Viskről. Részletesen bemutatta az ott élők hagyományát, megélhetési lehetőségét, vallását és kultúráját.
-
Kárpátalja anno: a világgá ment királyházi lány története
A cím alapján arra gondolhatunk, hogy szerelmi bánat, szülői szigor, netán egy régóta dédelgetett álom megvalósítása vezetett ahhoz, hogy 1937 februárjában megszökjön királyházi otthonából egy lány.
-
Kárpátalja anno: „Hoverla, a világ csudája”
A Délmagyarország nevű újság 1939. augusztus 20-i számában igen érdekes úti beszámolót olvashatunk Kárpátalja legmagasabb csúcsáról, a Hoverláról. „A csonkaország legmagasabb pontján, 2058 méter magasban: a Hoverla csúcsán Kalandok és kálváriák, de azért — Vivát Polonia Aeterna!” cím alatt megjelenő írás Magyar Lászlótól származik.
-
Kárpátalja anno: a Barátság-szőlőskert
Kárpátalja egyik legismertebb gyümölcsöse volt egykor a Barátság-szőlőskert.
-
Kárpátalja anno: Szerednye
Az Ungvári járásban, a Viela patak partján fekvő, több mint 4000 főt számláló városi jellegű település, Szerednye első írásos említése 1417-ből való.
End of content
End of content