A cím alapján arra gondolhatunk, hogy szerelmi bánat, szülői szigor, netán egy régóta dédelgetett álom megvalósítása vezetett ahhoz, hogy 1937 februárjában megszökjön királyházi otthonából egy lány.
A Délmagyarország nevű újság 1939. augusztus 20-i számában igen érdekes úti beszámolót olvashatunk Kárpátalja legmagasabb csúcsáról, a Hoverláról. „A csonkaország legmagasabb pontján, 2058 méter magasban: a Hoverla csúcsán Kalandok és kálváriák, de azért — Vivát Polonia Aeterna!” cím alatt megjelenő írás Magyar Lászlótól származik.
Kárpátalja egyik legismertebb gyümölcsöse volt egykor a Barátság-szőlőskert.
Az Ungvári járásban, a Viela patak partján fekvő, több mint 4000 főt számláló városi jellegű település, Szerednye első írásos említése 1417-ből való.
A folyó, mely ha beszélni tudna, elmesélné honfoglaló őseink megérkezését a Kárpát-medencébe; a folyása mellett felépített várak, városok, települések és azok lakóinak történetét; s a vérzivataros évszázadok eseményeit.
„Tanulni, tanulni, tanulni” – mondta Lenin. Vagy mégsem tőle származik az intés?
A Nagyságos Fejedelem és az általa vezetett szabadságharc emlékét számos irodalmi, zenei és művészi alkotás őrzi.
Ha tél, akkor szánkózás, síelés és korcsolyázás. Már ha van hol.
A Hoverlát ábrázoló téli kép 1939-ben készült.
Fedák Sáriék beregszászi otthonában szakácskodott Kiszner Heléna. A Prágai Magyar Hírlap 1935. február 27-i számában maga mesélt Fedák Sáriról és annak családjáról.
End of content
End of content