Kárpátalja anno: Jókai Mór, Ocskay László és a Tiszaújlak melletti csata
A Kárpátalja anno rovatban többször is foglalkoztunk már a Tiszaújlak–Tiszabecs között 1703. július 14-én lezajlott csatával, melyben a kurucok megverték a nemesek csapatát.
A Kárpátalja anno rovatban többször is foglalkoztunk már a Tiszaújlak–Tiszabecs között 1703. július 14-én lezajlott csatával, melyben a kurucok megverték a nemesek csapatát.
A Beregszászi járáshoz tartozó Bótrágy településén 1948-ban jött létre Fehér László vezetésével a „Győzelem” kolhoz.
Sarlós Boldogasszony ünnepét tartja július 2-án a római katolikus egyház. Ezen a napon arról az eseményről emlékeznek meg, amikor az áldott állapotban lévő Szűz Mária meglátogatta rokonát, az ugyancsak gyermeket váró Erzsébetet.
Az 1959-es kiadású kárpátaljai Naptárban található a beregszászi, pontosabban berehovói vaj- és sajtgyár hirdetése.
Kárpátalján szép számban éltek a múlt század hatvanas éveiben falusi mesemondók. Az idősek bizonyára emlékeznek még a bátyúi Hadar Dánielné (Czine Eszter), a Makkosjánosiba való Lamoga Jánosné (Kiss Mária) vagy a homoki Horvát Géza történeteire.
Balla László 1962-ben írt a Naptár című kalendáriumban arról, hogy Kossuth Lajos hat hold földet birtokolt Hetyenben, bár ő maga sohasem volt a faluban, s földjét sem művelte.
A Kárpáti Kalendárium 1967-es kiadványa egész oldalas cikket közölt a viski Határőr Kolhoz életéről.
Az 1925. évi Ruszinszkói Almanachban jelent meg dr. Gulovics Titusz írása a borzsavölgyi cigányvajda kápolnájáról.
Kazárföldön címmel kezdte el közölni Bartha Miklós tárcasorozatát 1901. január 1-től az Ellenzékben.
A Kárpáti Kalendárium 1965. évi kiadásában igen érdekes cikket olvashatunk a Mezőkaszonyban egy évvel korábban átadott áruházról.
End of content
End of content