Kárpátalja anno: Rákóczi emlékére
Beregszász Rákóczi-szobrát december 17-én avatják fel. Ennek alkalmából az alsógörzsönyi Győrffy Sándor Sír a tárogató című versét idézzük, mely 1933. december 9-én jelent meg a Pápai Hírlapban.
Beregszász Rákóczi-szobrát december 17-én avatják fel. Ennek alkalmából az alsógörzsönyi Győrffy Sándor Sír a tárogató című versét idézzük, mely 1933. december 9-én jelent meg a Pápai Hírlapban.
Igen kevés életrajzi adatunk maradt fenn a mezőkaszonyi születésű Gaál Emma festőművészről, aki a feljegyzések szerint 1931-ben kezdett el festeni.
Különös esemény zavarta meg 1927. november 18-án Ungvár jó néhány kereskedőjének mindennapját. Egy titokzatos gyászruhás özvegy rendelése okozott fejfájást nekik. Az ügy részletes beszámolóját a Prágai Magyar Hírlap közölte:
Beregszász kulturális életének központja volt egykor az 1913-ban felavatott Úri Kaszinó. Olyan művészek fordultak meg benne, mint Kosztolányi Dezső, Mécs László, Fedák Sári, Móricz Zsigmond, Báthy Anna.
95 évvel ezelőtt a Prágai Magyar Hírlap az 1924. november 7-i számában az alábbi ungvári hírről számolt be A peches betörő címmel:
Tizenöt ház és húsz melléképület égett le 1910-ben egy técsői tűzvészben.
A Prágai Magyar Hírlap 1928. augusztus 10-i számában a Felső-Tisza-vidéken lefülelt pénzhamisítókról olvashatunk.
A Prágai Magyar Hírlap 1937. június 24-i számában olvashatunk arról a búcsúi férfiról, aki többszörös bigámiát követett el.
Beregszász legrégebbi épülete a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom, melynek alapítói XII. századi szászok voltak, akiket II. Géza királyunk telepített le a Vérke partján.
A Rákóczi sírja és egyéb költemények című Radó Antal verseskötet 1903-ban jelent meg Budapesten. A könyv első verse a címadó Rákóczi sírja, mely drámaian foglalja össze a Nagyságos Fejedelem küzdelmes életét és hontalanságát.
End of content
End of content