Kárpátalja anno: Balassi Bálint szerelmi története a huszti várban

Szerző: | 2019.12.23., 21:22 | Kárpátalja anno

Katonaköltőnk, Balassi Bálint (1554–1594) is eljutott Huszt vidékére, sőt egy rövid időn át a várban raboskodott.

Ennek története az 1575-ös évben kezdődött, amikor Bekes Gáspár fellázadt Báthory István fejedelem ellen. Balassa János fiát, Bálintot küldte a lázadók megsegítésére, hogy ezzel is látványosan bizonyítsa a Habsburgok iránti hűségét. Július első felében a Bekeshez igyekvő Balassi Bálint Erdély határán beleütközött a Báthory hűséges embere, Kornis Gáspár huszti kapitány lovasaiba. Összecsaptak, Balassi maroknyi seregét szétszórták, Báthory pedig hamarosan legyőzte Bekes lázadóit. Balassi is fogságba került, s egy rövid ideig Huszton raboskodott. A lábadozás alatt a kicsapongásairól és szerelmi afférjairól híres költő szerelembe esett.

Ennek történetét Dienes Adorján is megírta Regélő romok című sorozatában, mely a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg 1932. április 24-én.

„De a viszálykodó versengés nem zárta ki azt, hogy Huszt közben idillikus esemény rózsaszínű ködébe ne burkolózzék. Ennek csak poéta lehetett a hőse és pedig olyan poéta, mint Balassa Bálint. Katonakorában a végvárakon ütötte a törököt, de midőn Eger várában kicsapások nélkül telt az idő, Bálint elvesztette türelmét:

—- Eb fog itt négy fal között és kalandok nélkül piszmákolni. Mozgás kell a, kebelnek!

Összeszedte lovas vitézeit és 200 aranyért Rueber császári vezér zászlója alá csapott föl. Ez Békés Gáspár erdélyi ellenfejedelem segélyére küldte ki, de ott valahol a máramarosi részeken Hagymássy Kristóf huszti várkapitánynak, Báthory István egyik főemberének csapatába botlott bele. Ennek többszázfőnyi lovasai egy-kettőre végeztek Bálintnak a hosszú úttól elcsigázott embereivel, sőt ő maga is megsebesült és mint foglyot Husztra szállították. Bálint csak efféle, a becsület láncaival megkötött szabad rab volt, akinek a várban jól ment sora, sőt maga Hagymássyné Sanyitri Krisztina ápolta. Hírből ismerte ő már a költőt és midőn most a költői hírnévhez a csinos ifjú személyes jelenléte és sebesülése is hozzájárult: kész volt a veszedelem, Kupidó belekotnyeleskedett Mars esélyeibe. A csapongó poétának sem kellett nagy biztatás, hogy kijelentse:

— Krisztina, kegyetlen vagy. Meggyógyítottad lábam sebét, hogy szivem vérét vegyed. Soha-soha én téged feledni nem foglak és nőmmé teszlek.

— Nono, poéta uram. Meddig szokott tartani kegyelmednél a soha? Én megőrzőm e hónapok szépséges emlékét. Ah, csak emlékét… egyebet semmit.

Bizony igaza volt Hagymássynénak, mert Balassa szerzett ugyan a huszti fogság és gáláns ismeretség emlékére egypár szép verset Krisztinához: de rövidesen visszatért epekedéseivel első szerelméhez, Losonczy Annához, feleségül pedig unokahúgát, Dobó Krisztinát vette el, holott hiszen a huszti Krisztinát is bevezethette volna a házasság révébe, mert annak ura nemsokára a huszti idill után meghalt.”

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This