Kárpátalja anno: a csetfalvi töltött káposzta temetése
Ismerjük a mondást: Jóból is megárt a sok!
Kárpátalja anno
Kárpátalja anno: Ungvár Pásztor Árpád író szemével
Pásztor Árpád író így írt szülővárosáról, Ungvárról:
Kárpátalja anno: Bradács Mihály görögkatolikus püspök
Bradács Mihály Szepes vármegyében, Kövesfalván (Kamjonka) látta meg a napvilágot 1749. szeptember 3-án. Bradács János (1732–1772) görögkatolikus megyéspüspök testvére volt.
Kárpátalja anno: így hittek a ruszinok
Az utas könyve, Magyar utazási kézikönyv és útmutató című, 1939-ban megjelent, Kárpátaljáról szóló kiegészítő füzetében viski Illés Illyasevics József dr. bevezető gondolatait olvashatjuk.
Kárpátalja anno: Botfalva, könyv és ördögök
Mi köze van az ungvári járási Botfalvának a könyvekhez és az ördögökhöz? Kiderül az alábbi hiedelemből, melyet 1914-ben jegyeztek fel néprajzkutatók a településen.
Kárpátalja anno: barkaszói szokás a fonóban
Sütő Gyula 1914-ben egy igen érdekes barkaszói szokást jegyzett fel, melynek a „lesélés fonásnál” nevet adta.
Kárpátalja anno: a munkácsi nemzetőrség
Az 1848. március 15-i események után az országban sorra alakultak meg a nemzetőrségek.
Kárpátalja anno: „sárgarépa-lázadás” a munkácsi várbörtönben
Mi köze a munkácsi várbörtönnek a sárgarépához? Kik s miért lázadtak fel az erődben?
Kárpátalja anno: „Tigrisek másznak a falra németek képében” – a munkácsi vár ostroma
Európa legbátrabb asszonya, Zrínyi Ilona három éven át – 1685 novembere és 1688. január 17-e között – védte a munkácsi várat a császári seregekkel szemben.
Kárpátalja anno: Ungvár, Árpád fejedelem városa
„Akkor Álmos vezér és főemberei ezek hallatára módfelett felvidultak, és Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt. Miközben tábort ütöttek a fal körül, a várnak Laborc nevű ispánja – az ispánt az ottlakók nyelvén dukának mondták – futóra fogta a dolgot, és Zemplén vára felé sietett. A vezér katonái űzőbe véve őt, egy folyó mellett elfogták,…
End of content
End of content