Kárpátalja anno: a ruszinok Ady Endre szemével
Ady Endre jól ismerte a mai Kárpátalja vidékét, hiszen többször is járt térségünkben.
Kárpátalja anno
Kárpátalja anno: „Latorca mente, vonatablakból”
Sándor László (1909–1993) újságíró, fordító verse a Kárpátokba kalauzol el bennünket: a kanyargó Latorca mentén haladó vonat ablakából elénk táruló festői tájat és az ott élőket idézi elénk a költő.
Kárpátalja anno: Miért haragszanak a bátyúi lányok?
A fent olvasható kérdésre a Kárpátok irodalmi folyóirat 1958-as számában találhatjuk meg a választ. Az újságban jelent meg az a népdal, amely a bátyúi „jányokról” szól, s amelynek közlője T. Baraté János bátyúi juhász volt.
Kárpátalja anno: Nagyszőlős szülötte, Abonyi Emil
A nagyszőlősi Abonyi István ügyvéd családjában látta meg a napvilágot Abonyi Emil miniszteri osztálytanácsos, országgyűlési képviselő, szakíró, műfordító 1848. november 19-én.
Kárpátalja anno: amikor a munkácsi rabbi pászkát égetett
1918 áprilisában igen különös eseményről számolt be a Görög Katholikus Szemle.
Kárpátalja anno: az antalóci hordógyár
Az Ungvári járásban, a hegyek között bújik meg Antalóc község.
Kárpátalja anno: Munkács 1910-ben
A fent látható felvétel 1910-ben készült a munkácsi vásáron.
Kárpátalja anno: II. Rákóczi Ferenc és az ungvári pap
Az 1934-ben megjelent Példatár első kötetében olvashatunk II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról.
Kárpátalja anno: 74 éve döntöttek a kárpátaljai magyarok és németek sorsáról
A 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 12-én hozta meg a döntését a kárpátaljai magyar és német ajkú lakosság kollektív megbüntetéséről.
Kárpátalja anno: a gázlói Szent Mihály kolostor
A görögkatolikus egyházban ma tartották Szent Mihály arkangyal és az összes mennyei erők ünnepét.
End of content
End of content