Kárpátalja anno: pacskoló asszonyok a Tiszán
Amikor először elolvastam a Szabó Lipót Könyvnyomdájában valamikor a múlt század első felében készült técsői képeslap feliratát, elmosolyodtam.
Amikor először elolvastam a Szabó Lipót Könyvnyomdájában valamikor a múlt század első felében készült técsői képeslap feliratát, elmosolyodtam.
Manapság reneszánszát éli a családfakutatás. Sokunk kíváncsi a múltjára, arra, hogy kik voltak a felmenői, mivel foglalkoztak, híresek vagy hírhedtek voltak-e. Vizsgálódásunk hátterében nem egyszer romantikus énünk áll, mely nemes ősanyára, hős ősapára vágyik. Vagy egyszerűen csak szeretnénk megismerni gyökereinket.
A történelmi Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt egykor Ugocsa. A mindössze 1213 km²-nyi területű vármegyéről itt olvashatunk bővebben.
Államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk augusztus 20-án, akit 1083-ban ezen a napon avattak szentté.
Az Ökörmezői járás települése, Felsőhidegpatak Rákóczi emlékeit is megemlíti az az írás, mely Várady Gábor (1820–1906) volt országgyűlési képviselőtől származik, s a Máramaros nevű újság 1865. évi 21. és 22. számában jelent meg.
Az Ungvári várkertben sétálva nemcsak a magyar történelembe, hanem a görög mitológia világába is bepillantást nyerhetünk.
A Kárpátalja anno rovat előző részében olvashattuk (itt megtekinthető), hogyan foglalták el Rákóczi katonái Huszt várát, s miként állt át a Nagyságos Fejedelem oldalára Máramaros vármegye.
A Rákóczi szabadságharc (1703–1711) kárpátaljai vonatkozásaival már sokat foglalkoztunk rovatunkban. A huszti várat – mely jelentős szerepet töltött be a szabadságharcban– 1703 augusztusában vette be II. Rákóczi Ferenc.
Tárczy-Hornoch Antal Kossuth-díjas bányamérnök Munkács Oroszvég nevű részén látta meg a napvilágot 1900. október 13-án.
Királyfiszállás (Szolocsin) a Szolyvai járásban, Szolyvától északra, Beregforrástól délkeletre fekvő település.
End of content
End of content