Kárpátalja anno: „…ha keserű a szájuk, köpnek, ha viszket a tenyerük ütnek…” – Ugocsa vármegye
Ady Endre Hunn, új legenda című versében így ír Ugocsa vármegyéről:
Ady Endre Hunn, új legenda című versében így ír Ugocsa vármegyéről:
Koháry István (1649–1931) országbíró, költő és politikus szerzeményét idézzük a Kárpátalja anno rovatban. A vers a munkácsi várbörtönben született, amikor Koháry ott raboskodott. A költemény első sorait összeolvasva a mű címét kapjuk meg.
A kérdésre a választ megtudhatjuk a Vasárnapi Ujság 1863. október 11-én megjelent kiadásából. A lap részletes leírást közöl Visk múltjáról és jelenéről; az ott élők szokásairól, ünnepeiről.
Ismerjük a mondást: Jóból is megárt a sok!
Pásztor Árpád író így írt szülővárosáról, Ungvárról:
Bradács Mihály Szepes vármegyében, Kövesfalván (Kamjonka) látta meg a napvilágot 1749. szeptember 3-án. Bradács János (1732–1772) görögkatolikus megyéspüspök testvére volt.
Az utas könyve, Magyar utazási kézikönyv és útmutató című, 1939-ban megjelent, Kárpátaljáról szóló kiegészítő füzetében viski Illés Illyasevics József dr. bevezető gondolatait olvashatjuk.
Mi köze van az ungvári járási Botfalvának a könyvekhez és az ördögökhöz? Kiderül az alábbi hiedelemből, melyet 1914-ben jegyeztek fel néprajzkutatók a településen.
Sütő Gyula 1914-ben egy igen érdekes barkaszói szokást jegyzett fel, melynek a „lesélés fonásnál” nevet adta.
Az 1848. március 15-i események után az országban sorra alakultak meg a nemzetőrségek.
End of content
End of content