Kárpátalja anno: „sárgarépa-lázadás” a munkácsi várbörtönben
Mi köze a munkácsi várbörtönnek a sárgarépához? Kik s miért lázadtak fel az erődben?
Mi köze a munkácsi várbörtönnek a sárgarépához? Kik s miért lázadtak fel az erődben?
Európa legbátrabb asszonya, Zrínyi Ilona három éven át – 1685 novembere és 1688. január 17-e között – védte a munkácsi várat a császári seregekkel szemben.
„Akkor Álmos vezér és főemberei ezek hallatára módfelett felvidultak, és Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt. Miközben tábort ütöttek a fal körül, a várnak Laborc nevű ispánja – az ispánt az ottlakók nyelvén dukának mondták – futóra fogta a dolgot, és Zemplén vára felé sietett. A vezér katonái űzőbe véve őt, egy folyó mellett elfogták,…
A kárpátaljai műemlék épületek gyöngyszeme a beregvári Schönborn-kastély, melyet a névadó család megrendelésére Z. Gresserson tervei alapján építettek meg 1890–1895 között.
Havasi dal címmel jelent meg az alábbi vers a Munkácson kiadott Kárpátalja című politikai és társadalmi hetilap 1889. november 17-i számában.
Évek óta beszélik, hogy Aknaszlatina települését és az ott élőket veszélyezteti a közelben lévő egykori sóbánya esetleges beomlása.
A fenti képen fiatal esküvői párt láthatunk.
A Kárpátalja anno sorozatban legutóbb a nagyszőlősi járási Verbőc legendájával ismerkedhettünk meg.
A Hömlöc lábánál címmel jelent meg 1998-ban az a könyv, melyben György Horváth László és Lajos Mihály megírta Salánk, Feketepatak és Verbőc monográfiáját, valamint összegyűjtötte ezen települések szokásait, népmeséit, imádságait.
augusztus 1-jén bocsátotta ki a Tisza-Ujlaki Gazdasági Bank Részvény-Társaság a fenti képen látható részvényt.
End of content
End of content