Kárpátalja anno: „Tigrisek másznak a falra németek képében” – a munkácsi vár ostroma

Európa legbátrabb asszonya, Zrínyi Ilona három éven át – 1685 novembere és 1688. január 17-e között – védte a munkácsi várat a császári seregekkel szemben.

A jól megerősített erődöt, melyben 4000 katona harcolt Radics András várkapitány vezetése alatt, sikertelenül ostromoltatta három éven át Aeneas Caprara (1631−1701) császári tábornagy.

1687 telére azonban a vár készletei vészesen megcsappantak, s a várat védő katonák is kimerültek. Így Zrínyi Ilona tárgyalni kezdett a császáriakkal a munkácsi erőd átadásáról.

  1. január 15-én született meg a megállapodás, mely szerint a vár átengedése esetén a várvédők amnesztiát kapnak, elkobzott földjeiket és javaikat pedig visszaszolgáltatják nekik. Zrínyi Ilona Bécsben telepedhet le gyermekeivel, akik I. Lipót császár gyámsága alá kerültek, s valamennyi javaikat megtarthatják.

A munkácsi várba 1688. január 17-én vonultak be a császáriak Antonio Caraffa tábornok vezetésével.

A munkácsi vár ostromát versben örökítette meg II. Rákóczi Ferenc nevelője, Badinyi János ferences szerzetes:

„Zrínyi Ilona szava:

Fel fiaim, fel leányaim!

Én vagyok, anyátok;

Ott leszek én mindig ahol

Nagyobb veszélyt látok.

Aki tudja, aki érzi,

Hogy magyar, hát rajta!

Ha ma győzünk, pedig győzünk!

Fel süt a hon napja.

 

– És rohanják Munkács várát

Capra hadai;

De fogadják is Ilona

Fiai s leányai.

Tigrisek másznak a falra

Németek képében.

De oroszlányok fogadják

Magyarok nevében.

 

Ha elestél kedves férjem,

Kezemben a kardod.

Megbosszulom halálodat!

Zrínyi anyánk, hallod?

 

– Jól van, jól van, nagyon jól van!

Édes jó leányim!

– Szólott Ilon végignézve

Küzdő szép őrségén.

Nem a német, de a világ,

Sem látott még ilyet;

Hős gyermekim, a magyar név:

Titeket megillet!”

 

 

 Marosi Anita

Kárpátalja.ma