Kárpátalja anno: a salánki pásztor legendája
A Kárpátalja anno sorozatban legutóbb a nagyszőlősi járási Verbőc legendájával ismerkedhettünk meg.
A Kárpátalja anno sorozatban legutóbb a nagyszőlősi járási Verbőc legendájával ismerkedhettünk meg.
A Hömlöc lábánál címmel jelent meg 1998-ban az a könyv, melyben György Horváth László és Lajos Mihály megírta Salánk, Feketepatak és Verbőc monográfiáját, valamint összegyűjtötte ezen települések szokásait, népmeséit, imádságait.
augusztus 1-jén bocsátotta ki a Tisza-Ujlaki Gazdasági Bank Részvény-Társaság a fenti képen látható részvényt.
Dr. Sipos Zsigmond rendőralkapitány írása, a Borzsova monographiája 1911 januárjában jelent meg Beregszászban.
Hollósy Simon 1896-ban festette vászonra Huszt várát.
Bartók Béla 1912 áprilisában Bereg vármegyében járt, ahol több népdalt is gyűjtött.
Kárpátalján számos olyan család él, amelynek a története nagyban hasonlít a benei Tóth családéra. Az általuk megélt megpróbáltatások – málenykij robot, kolhozosítás, vallásüldözés – sok kárpátaljai családot érintett egykor.
Az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdal az elsők között volt, amelyet gyermekkoromban megtanultam.
A régi feljegyzések szerint Zrínyi Ilona piros színű lobogót tűzött ki a munkácsi vár tornyára, amikor 1685–1688 között az erődöt védte.
Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.
End of content
End of content