Kárpátalja anno: Hollósy Simon festménye a huszti várról
Hollósy Simon 1896-ban festette vászonra Huszt várát.
Kárpátalja anno
-
-
Kárpátalja anno: Fehér László lovat lopott – a derceni népdal
Bartók Béla 1912 áprilisában Bereg vármegyében járt, ahol több népdalt is gyűjtött.
-
Kárpátalja anno: a benei Tóth Gyula története
Kárpátalján számos olyan család él, amelynek a története nagyban hasonlít a benei Tóth családéra. Az általuk megélt megpróbáltatások – málenykij robot, kolhozosítás, vallásüldözés – sok kárpátaljai családot érintett egykor.
-
Kárpátalja anno: Érik a szőlő, hajlik a vessző – a Rafajnaújfaluból származó népdal
Az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdal az elsők között volt, amelyet gyermekkoromban megtanultam.
-
Kárpátalja anno: Zrínyi Ilona piros zászlaja
A régi feljegyzések szerint Zrínyi Ilona piros színű lobogót tűzött ki a munkácsi vár tornyára, amikor 1685–1688 között az erődöt védte.
-
Kárpátalja anno: a barkaszói vénlánycsúfolás
Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.
-
Kárpátalja anno: az izsnyétei lányok
Balogh Edgár 1930-ban írta meg a Tíz nap Szegényországban című könyvét, melyben a Kárpátalján tett utazási élményeiről számolt be.
-
Kárpátalja anno: népdal a beregszászi vásárról
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kisszekeresről származik az a népdal, amelyben szerepel a beregszászi vásár.
-
Kárpátalja anno: salánki kántáló ének
Salánkiaktól hallottam először „szálláskereső Mária” éneket, mely igen népszerű a vallásos hagyományban.
-
Kárpátalja anno: karácsonyi ajándék Gyertyánligetről Bem Józsefnek
Nem akármilyen karácsonyi ajándékot kapott 1848. december 24-én Bem József (1794–1850) tábornok a kárpátaljai Kabolapoljánáról (1899 után Gyertyánliget – a Szerk.).
End of content
End of content