Kárpátalja anno: Havasi dal – a sárosoroszi plébános verse

Havasi dal címmel jelent meg az alábbi vers a Munkácson kiadott Kárpátalja című politikai és társadalmi hetilap 1889. november 17-i számában.A mű szerzője Hoffmann Márton római katolikus pap volt. Életrajzából kiderül, hogy 1834-ben született.  Szatmár, Bereg és Máramaros vármegyében működött papként: 1859. augusztus 6-tól Alsóhomoródon teljesített segédlelkészi szolgálatot, majd Munkácsra került. Onnan először Krasznabéltekre, később Fehérgyarmatra helyezték. 1862-ben ideiglenes adminisztrátor Dombón; 1863-ban a szatmári ispotály lelkésze; 1863–1889 között adminisztrátor Bárdházán, Láposbányán, Sárosorosziban és Márokpapiban. 1889-ben vonult vissza a papi pályáról, s Munkácson telepedett le.

Már nyugdíjasként írta meg az alábbi verset:


Szállj
el szolid kürtöm hangja,
A
népes Kárpátaljára,
A
hol zengésed meghallja,
Hazánk
minden honleánya,
Szálljon
dalod hegyen, völgyön,
Sík
rónákon messze földön!
Majd
a lelkes havasi dal Szálljon a honfi szivéhez,
Ki
honáért, ha kell karddal,
Vívni
bátorságot érez.
Szálljon
dalod lelkesítve,
A
hősöket egyesítve!
Örvendetes
havasi dal,
Szállj
az iparos polgárhoz,
Aki
kitartó munkával,
A
nemzetre dús áldást hoz. * Szálljon dalod vigasztalva,
Honi
ipart magasztalva!
Bűvös-bájos
havasi dal!
Szállj
el a derék anyákhoz,
Kik
tudják nevelni gonddal,
Fiaikat
a munkához
Szállj
el édes andalítva,
Milliókat
boldogítva!
Végre
szállj el kürtöm hangja,
Az
ifjú szép kedveséhez,
Ki
hogyha szerelmét vallja, Egymásért is hőn epedez . . .
Szállj
hozzájok havas dala,
Mint
az égnek őrangyala!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma