Kárpátalja anno: II. Rákóczi Ferenc és az ungvári pap
Az 1934-ben megjelent Példatár első kötetében olvashatunk II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról.
Kárpátalja anno
-
-
Kárpátalja anno: 74 éve döntöttek a kárpátaljai magyarok és németek sorsáról
A 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 12-én hozta meg a döntését a kárpátaljai magyar és német ajkú lakosság kollektív megbüntetéséről.
-
Kárpátalja anno: a gázlói Szent Mihály kolostor
A görögkatolikus egyházban ma tartották Szent Mihály arkangyal és az összes mennyei erők ünnepét.
-
Kárpátalja anno: „Éljen Egán Ede”
Máthé Miklós (1867–?) oroszmokrai görögkatolikus lelkész orosz nyelvből fordított költeményeit Északi fény címmel 1900-ban adta ki a Hunyadi Mátyás Intézet.
-
Kárpátalja anno: akikért nem gyújtanak gyertyát
Mindenszentek ünnepén és halottak napján sorra felkeressük a temetőket, hogy egy-egy szál virággal vagy gyertyagyújtással emlékezzünk elhunyt szeretteinkre.
-
Kárpátalja anno: „Nem úgy verik nálunk a cigányt!”
Sorozatunkban ezúttal egy régi szólással ismerkedhetünk meg, melynek gyökerei Beregszászig nyúlnak vissza.
-
Kárpátalja anno: a megénekelt Csetfalva
Több kárpátaljai települést is ismerünk, melyek neve előfordul egy-egy közmondásban vagy szólásban: beszélj neki, Bátfáról jött; elment, mint Salamon Munkácsra; bejárta Ungot Berket; ungvári bor, beregi buza, ugocsai szép menetske, nyíri makk nem szerez bőséget; Ugocsa nem koronáz.
-
Kárpátalja anno: Kossuth Ferenc levele a beregszásziaknak
Kossuth Lajos idősebbik fia, Ferenc 1841. november 16-án látta meg a napvilágot Pesten.
-
Kárpátalja anno: „Magyarságomat nem cserélném el”
Ezekkel a sorokkal kezdődik Simon Menyhért verse, mely a Munkácson 1937-ben megjelent Testvéreknek üzenem című verseskötetben található meg.
-
Kárpátalja anno: Kárpátalja kiürítése 1944 októberében
A szovjet csapatok 1944. augusztus 27-én lépték át a magyar határt a Keleti-Kárpátokban az Ojtozi-szorosban.
End of content
End of content