Kárpátalja anno: a Borzsováról szóló könyv
Dr. Sipos Zsigmond rendőralkapitány írása, a Borzsova monographiája 1911 januárjában jelent meg Beregszászban.
Dr. Sipos Zsigmond rendőralkapitány írása, a Borzsova monographiája 1911 januárjában jelent meg Beregszászban.
Hollósy Simon 1896-ban festette vászonra Huszt várát.
Bartók Béla 1912 áprilisában Bereg vármegyében járt, ahol több népdalt is gyűjtött.
Kárpátalján számos olyan család él, amelynek a története nagyban hasonlít a benei Tóth családéra. Az általuk megélt megpróbáltatások – málenykij robot, kolhozosítás, vallásüldözés – sok kárpátaljai családot érintett egykor.
Az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdal az elsők között volt, amelyet gyermekkoromban megtanultam.
A régi feljegyzések szerint Zrínyi Ilona piros színű lobogót tűzött ki a munkácsi vár tornyára, amikor 1685–1688 között az erődöt védte.
Balogh Edgár 1927-ben Barkaszón járt, ahol a falu református lelkészétől hallott a helyi néphagyományról, a vénlánycsúfolásról.
Balogh Edgár 1930-ban írta meg a Tíz nap Szegényországban című könyvét, melyben a Kárpátalján tett utazási élményeiről számolt be.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Kisszekeresről származik az a népdal, amelyben szerepel a beregszászi vásár.
Salánkiaktól hallottam először „szálláskereső Mária” éneket, mely igen népszerű a vallásos hagyományban.
End of content
End of content