A felvidéki Nagykapos egyik városrészében, Ungcsepelyen látta meg a napvilágot 1842. szeptember 22-én Fincicky Mihály ügyvéd, műfordító, magyar néprajzi és népköltészeti gyűjtő, Ungvár város polgármestere.
110 évvel ezelőtt, 1906-ban szentelték fel Perecseny római katolikus templomát.
Munkács erődje Petőfi Sándort is megihlette 1847-ben, amikor a költő kárpátaljai körútján felkereste a Latorca-parti várost.
A közismert prédikátor, Kálmáncsehi Sánta Márton terjesztette el a reformáció tanait a XVI. század első felében Munkácson.
„Szentséges Pászka lőn ma nekünk kinyilvánítva, az új és szent Pászka, titokteljes, legtiszteltebb Pászka, Pászka a megváltó Krisztus, szeplőtelen Pászka, nagy Pászka, a hívők Pászkája, a Paradicsom ajtaját megnyitó Pászka és minden hívőt megszentelő Pászka.” (Görögkatolikus húsvéti sztihira)
A húsvétot megelőző nagyhét csütörtökjén Jézusnak a tanítványaival elköltött utolsó vacsorájára, az Eucharisztia megalapítására, a Mester elárulására és elfogatására emlékeznek a keresztények.
A munkács-csernekhegyi bazilita rendből érkező szerzetesek alapították meg 1742-ben Kisbereznán azt a görögkatolikus kolostort, mely idővel az egyik legnagyobb lett Kárpátalján.
1920-ból származik ez a kép, amely kárpátaljai cigány asszonyokat ábrázol a karjukon ülő gyermekeikkel. Találtam is ehhez egy nagyon igaz cigány közmondást: „Mindegy, hogy az én gyerekem, vagy a másé, enni mindegyik szeret.” Marosi Anita Kárpátalja.ma
Tiszabökényben, a református földbirtokos Fóris István és felesége, Benkő Julianna gyermekeként látta meg a napvilágot 1820. november 20-án Fóris István, aki 28 évesen csatlakozott az 1848-ban kitört magyar forradalomhoz.
Kárpátalja Rahói járásában, 36 kilométerre Técsőtől – ahol a Sopurka-patak a Tiszába ömlik – található Nagybocskó települése.
End of content
End of content