Kárpátalja anno: a kisbereznai bazilita kolostor
A munkács-csernekhegyi bazilita rendből érkező szerzetesek alapították meg 1742-ben Kisbereznán azt a görögkatolikus kolostort, mely idővel az egyik legnagyobb lett Kárpátalján.
A munkács-csernekhegyi bazilita rendből érkező szerzetesek alapították meg 1742-ben Kisbereznán azt a görögkatolikus kolostort, mely idővel az egyik legnagyobb lett Kárpátalján.
1920-ból származik ez a kép, amely kárpátaljai cigány asszonyokat ábrázol a karjukon ülő gyermekeikkel. Találtam is ehhez egy nagyon igaz cigány közmondást: „Mindegy, hogy az én gyerekem, vagy a másé, enni mindegyik szeret.” Marosi Anita Kárpátalja.ma
Tiszabökényben, a református földbirtokos Fóris István és felesége, Benkő Julianna gyermekeként látta meg a napvilágot 1820. november 20-án Fóris István, aki 28 évesen csatlakozott az 1848-ban kitört magyar forradalomhoz.
Kárpátalja Rahói járásában, 36 kilométerre Técsőtől – ahol a Sopurka-patak a Tiszába ömlik – található Nagybocskó települése.
Técső református gyülekezete az írások szerint az 1560-as években alakult meg, azonban Kálvin tanai már korábban, 1526-ban (más források szerint 1546-ban) eljutottak a máramarosi koronavárosba.
Völgyi József kiadásában jelent meg a XX. század elején az a képeslap, amelyen az ungvári savanyúvíz-fürdő látható.
A Munkácsi járásban, a tengerszint feletti 155 méteres magasságban, Borhalom és Kismogyorós között fekszik Nagymogyorós (Копинівці) település.
Nagyszőlősön, a Király utcában (ma Puskin utca) állt egykor a városháza épülete, mely az 1920-as években égett le.
Munkavállalás, hivatás, házasságkötés, családalapítás.
A máramarosszigeti származású Hollósy Simon festőművész München és Nagybánya után Técsőn is létrehozott egy festőtelepet az 1900-as évek elején.
End of content
End of content