Kárpátalja anno: vásártartás
Őseink már a honfoglalás előtt is tartottak vásárokat. Erre utal az iráni eredetű vásár szavunk, melyet a vándorló magyarok valószínűleg a perzsáktól vettek át a velük folytatott kereskedés során.
Őseink már a honfoglalás előtt is tartottak vásárokat. Erre utal az iráni eredetű vásár szavunk, melyet a vándorló magyarok valószínűleg a perzsáktól vettek át a velük folytatott kereskedés során.
„Nagy Isten, ki számtalan csodát művelsz, tekints kegyesen hozzád esedező alázatos szolgáidra, küldd le Szentlelkedet és szenteld meg ezt a vizet és részesítsd a megváltás kegyelmében, a Jordán áldásában; tedd a romolhatatlanság forrásává, a megszentelés ajándékává, összes bűneink bocsánatára, betegségeink gyógyítására és a gonosz szellemek elűzésére; s legyen e víz minden ellenséges erőnek megközelíthetetlen és…
Az eredetileg a Tisza mindkét partján fekvő Técsőt 1211-ben említik először az írások.
Az Ungvártól nyolc kilométerre, az Ung partján fekvő Ungtarnóc a Tarnóczi család ősi fészke.
A régiek úgy tartották, hogy a patakban áztatott, főzött szappannal vagy lúggal mosott, majd mángorlóval kisimított, s végül ropogósra keményített tiszta ruha az igazi.
Az idősebbek még emlékezhetnek azokra a hosszú, téli napokra, amikor mindent vastag hótakaró borított, s a faluban szinte megállt az élet.
A Técsői járásban található Alsóapsa görögkatolikus fatemplomát a XVIII. század elején építették fel a korábbi, 1561-ből származó régi templom részeinek felhasználásával. Mai formáját 1788-ban nyerte el a XVII– XVIII. századi ikonokkal díszített épület.
Hallod pásztor, angyal szóla, örömet hirdet. Hogy a megígért Messiás már elérkezett.
A Nagyszőlőstől hét kilométerre délnyugatra, a Tisza jobb partján fekvő Fancsikán négy templom – római és görögkatolikus, református és pravoszláv – tornya magasodik az égbe.
A Kárpát-medence lakói több mint 1200 éve foglalkoznak bivalytartással.
End of content
End of content