Kárpátalja anno: Poroskő: lakodalmi menet
Az 1919–1925 között készült felvétel a perecsenyi járási Poroskő településén vonuló lakodalmi menetet mutat be.
Az 1919–1925 között készült felvétel a perecsenyi járási Poroskő településén vonuló lakodalmi menetet mutat be.
A képen Bernstein Sándor és Róza munkácsi fűszer- és csemegeüzlete látható az 1930-as években.
A Beregszászi járás Árpád-kori települése a Szernye-patak partján fekvő Bátyú, melynek lakói többségében a református vallást gyakorolják.
76 évvel ezelőtt – ha csak rövid időre is – valóra vált a Magyar Hiszekegy: „Hiszek Magyarország feltámadásában.”
Nagyszőlőstől 17 kilométerre, a Tisza partján helyezkedik el az egykori mezőváros, Tiszaújlak, melynek vasútállomása a 19. század végén épült fel, egyidejűleg a település postájával, telefonközpontjával és takarékpénztárával.
Kárpátalja folyóinak, patakjainak és forrásainak együttes száma meghaladja a kilencezret.
A Cikta részvénytársaság, mint a cseh Bata cipőgyár leányvállalata, 1942-ben kezdte meg a működését a magyarországi Martfűn, melynek egyik cipőboltja Bilkén volt.
„Bejárhatjuk egész Európát, de egy olyan lenyűgözően nagyszerű, tökéletesen összefüggő szőlőhegyláncot sehol sem fogunk látni, mint amilyen a beregszászi, amely több mint ötven kilométer hosszúságban terül el, anélkül, hogy csak egy helyen is meg volna szakítva” – írja a Beregszászban a múlt század harmincas éveiben megjelenő szaklap, a Szőllő-Bor-Gyümölcs.
„Ignáczy Géza elsőrangú modern fényképészeti és festészeti műterme.
Szolyvától három kilométerre, a Latorca völgyében terül el Hársfalva, mely egykor híres volt gyógyító erejű savanyúvizéről.
End of content
End of content