Magyar feltalálók: Pollák–Virág és a távíró
A munkahelyen néha izzanak a telefonvonalak, és már otthon sem tudunk létezni mobiltelefon vagy internet nélkül.
A munkahelyen néha izzanak a telefonvonalak, és már otthon sem tudunk létezni mobiltelefon vagy internet nélkül.
Egyes emberek életükben ragaszkodnak elveikhez, egy eszméhez. Felfedezőink életét és tevékenységüket tanulmányozva néhol szintén szembetűnik elkötelezettségük. Mindegyikük életében azonban a tudomány játssza a főszerepet. Amint tapasztaljuk, meglepetések mindig vannak. Így volt ez Lénárd Fülöppel is, aki kiváló tudósként indult, s mégis egy eszme – mely sokak életéért felelős – határozta meg életének nagy részét.
Gyermekkoromban a rádióadók egyet jelentettek a Kossuth és a Petőfi Rádióval.
Sorozatunk előző részeit olvasgatva láthatjuk, hogy számos nélkülözhetetlen eszköz megalkotása kiváló tudósaink munkájának eredménye.
Amikor nélkülözhetetlen találmányokról, fontos felfedezésekről beszélünk, akkor minden esetben kiemelkedik az egyén mint tudós, aki munkája révén maradandót alkotott. Sokszor nem egyemberes munkákról beszélünk, hiszen minden alkotás, találmány mögött több jeles elme is állhat.
Alig több mint száz éve, 1905. május 31-én indult próbaútjára az első magyar tervezésű autó, melyet Csonka János gépészmérnök készített a Magyar Posta számára – olvastam a minap az egyik portálon.
Nem kell sokat visszamennem az időben, és máris felidéződnek bennem gyermekkoromból a gyertyával és petróleumlámpával világított esték.
Ha arra kérnének, hogy soroljak fel néhány magyar tudóst, feltalálót vagy szakembert, Eötvös Loránd neve bizonyosan az elsők között lenne.
Be kell vallanunk, hogy néha mániákusan ragaszkodunk bizonyos dolgokhoz.
Hallott-e már a kedves Olvasó a geodéziáról? Talán rémlik valami a középiskolai, netán egyetemi tanulmányokból?
End of content
End of content