Magyar feltalálók: Pollák–Virág és a távíró

Szerző: | 2014.11.25., 10:49 | Magyar feltalálók

A munkahelyen néha izzanak a telefonvonalak, és már otthon sem tudunk létezni mobiltelefon vagy internet nélkül.

Nem okoz az sem gondot, hogy a több száz kilométerre élő barátot vagy családtagot felhívjuk és zavartalanul beszélgessünk vele vagy üzenetet küldjünk. A távközlés az elmúlt évtizedek során hatalmas fejlődésen ment keresztül. A folyamatnak egyik jelentős állomásáról szólnék, a Pollák Antal és Virág József által megalkotott távírógépről.
Az 1980-as évek végén a Morse-féle távíró számított a legnépszerűbb telegráfiai rendszernek. A szerkezet számos változtatáson esett át a kor igényeinek megfelelően. A táviratozás sebességét azonban még a legügyesebb távírász sem tudta magasra emelni – 120-130 jel fölé percenként –, így fokozatosan teret hódítottak az automatikus gépezetek is. Egyik legismertebb ezek közül a Wheatstone-féle távíró volt, mely óránként mintegy 6-8 ezer szó továbbítására volt képes. Az ilyen szerkezetek alapelve az volt – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében –, hogy a levél szövegét először egy lyukszalagon rögzítették. Ezt végigfuttatták a gépen, amely a lyukakon át érintkezőkkel olvasva az írást, az egyes jeleknek megfelelően áramimpulzusokat adott le a vezetékbe. Így a táviratozás nem függött a kezelőtől, javult a vonalak kihasználtsága, és a szövegbe is kevesebb hiba került.
Jött aztán egy találmány, mely minden eddigit felülmúlt. A berendezés nagyságrendekkel szárnyalta túl az addigi rendszereket. Ez volt a Pollák–Virág-féle távíró.
Pollák Antal Szentesen született 1965-ben. Gimnáziumi tanulmányai után a Grazi Kereskedelmi és Ipari Akadémia hallgatója lett. Friss diplomásként a fiumei kőolaj-finomítóban kezdett el dolgozni. Majd hirtelen a kereskedelemben találta magát, mely mellett volt ideje optikai, elektrotechnikai és vegyészeti ismereteinek bővítésére is.
1895-ben a kezébe akadt egy könyv, mely a jövő várható műszaki csodáiról szólt. Ennek legnagyobb szenzációja a televízió volt. S mivel érdeklődő és kíváncsi természetű volt, azonnal nekilátott egy saját képátvivő szerkezet tervezésének. Elmélete azon alapult, hogy ha egy telefonmembránra parányi tükröt erősít, akkor az arra bocsátott fénysugár a vele szemben lévő ernyő nyílásán át a rezgéseknek megfelelően átjut, vagy amellett szétszóródik. Ötletén dolgozva rájött, hogy sok szerkezetre lenne szükség ennek megvalósításához. Elgondolása azonban nem volt hiábavaló. Ugyanis a szerkezet a telegráfia szolgálatában kitűnő lehet. Ehhez már csak annyi kiegészítés kellett, hogy a fénypont leheletfinom elmozdulásait fotográfiai úton fényérzékeny papírszalagra rögzítse.
Pollák a találmány alapjait megalkotta, ám mégsem foglalkozott tovább szerkezetével. Egyik barátja viszont cikket közölt róla. Az írás később egy külföldi újságban is megjelent, ahol megtetszett egy osztrák üzletembernek. A magyar szakembert azonnal külföldre hívták, ahol megállapodást is kötöttek. A magyar feltaláló elvállalta a gép megalkotását. Itt már csak az az egy bökkenő volt, hogy Pollák elméleti szakember volt, s a kivitelezéshez szüksége volt segítségre. Ekkor jött Virág József gépészmérnök, akivel karöltve megalkották világraszóló találmányukat.
A készüléket 1899-ben próbálták ki. A debütálás remekül sikerült. A kor vezető szerkezete, a Wheatstone automata távíró 6-8 ezer szavas teljesítményével szemben ez az eszköz óránként 80-100 ezer szó továbbítására volt képes.
Európa meghódítása után a feltalálók amerikai körútra indultak. Szakértők tanácsára pár évvel később átalakították találmányukat oly módon, hogy a világon elsőként könnyen olvasható folyóírást is képes volt továbbítani. A világhírűvé vált eszköz finanszírozója Chicago egyik legnagyobb bankja volt, mely egy idő után csődöt jelentett, és nem tudta tovább támogatni a fejlesztést. Így a távíró sikeres útja is megtörni látszott. Nem sokkal ezután Virág József meghalt, s a Magyar Posta vezetősége úgy döntött, hogy nem képes feladattal ellátni ezt a hihetetlen teljesítményű berendezést, és teljesen elzárkózott üzembe állítása elől. Németországban is megpróbálkoztak az üzemeltetésével, de itt sem tudták teljes mértékben kihasználni. Ma az egyetlen eredeti Pollák–Virág-féle távírókészüléket a Deutsches Museumban őrzik.
Neves feltalálóink emlékére a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Pollák–Virág-díjat alapított. A díj alapításának célja, hogy az Egyesület tudományos folyóiratának szakmai, tudományos színvonalát emelje és elősegítse a hazai távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés szakirodalmának fejlődését.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This