Kárpátalja ma: kitolom a buszt, aztán hazautazok rajta
A kárpátaljai útviszonyokat és a tömegközlekedés viszontagságait nem kell bemutatnunk helyi olvasóinknak. Néha azért akadnak gyöngyszemek, melyekre felkapjuk a fejünket.
A kárpátaljai útviszonyokat és a tömegközlekedés viszontagságait nem kell bemutatnunk helyi olvasóinknak. Néha azért akadnak gyöngyszemek, melyekre felkapjuk a fejünket.
Hollósy Simon 1896-ban festette vászonra Huszt várát.
Az életrevaló kárpátaljaiak még a „jég hátán” is feltalálják magukat. Így történt ez január 21-én délelőtt is.
Bartók Béla 1912 áprilisában Bereg vármegyében járt, ahol több népdalt is gyűjtött.
Az utóbbi időben elhalkult a magyarok körüli felhajtás Ukrajnában. Hetek telnek el anélkül, hogy ellenségnek kiáltanának ki bennünket, vagy az ország egységét fenyegető mumusként mutogatnának Magyarországra. Hónapok óta nem bővítette listáját a Mirotvorec szélsőséges nacionalista szervezet.
A világon számos különleges könyvesbolt létezik. Van olyan, amelyet az épülete – egy régi templom, színház, hajó, mozi – tesz érdekessé. Más könyvesboltok a benne található könyvek és kiadványok miatt izgalmasak.
Talán kevesek által ismert, hogy Kárpátalja – a barnamedve-rezervátum mellett – farkasrezervátummal is büszkélkedhet.
Kárpátalján számos olyan család él, amelynek a története nagyban hasonlít a benei Tóth családéra. Az általuk megélt megpróbáltatások – málenykij robot, kolhozosítás, vallásüldözés – sok kárpátaljai családot érintett egykor.
Ezekkel a szavakkal jellemezném az Ung folyó jegét, melyen ma, január 15-én több gyerek csúszkált Ungvár központi részénél.
Az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdal az elsők között volt, amelyet gyermekkoromban megtanultam.
End of content
End of content