A múlt század első feléből származik az a Kárpátalján készült felvétel, amely sertést terelő asszonyt ábrázol. Nagy valószínűséggel a gazdasszony nemigen hívta sertésnek a jószágát, sokkal inkább nevezte disznónak.
Az Ukrán Közútkezelő Szolgálat (Ukravtodor) jelentése szerint Kárpátalja valamennyi megye között vezető helyet foglal el az útjavítási munkálatok teljesítése tekintetében – olvasható a pmg.ua internetes hírportál szeptember 14-i bejegyzésében.
„Az igazság mindig győzedelmeskedik. Feltéve, hogy van mögötte kemény munka, kitartás, hihetetlen mennyiségű pénz, fenyegetés, átverés, zsarolás, és valaki, aki az egészet irányítja, és van ideje meg kedve ahhoz, hogy foglalkozzon a dologgal.”
A város központi részein több ízben támadt kicsikre és nagyokra egyaránt egy kerekesszékes nő, akiről kiderült, valójában nem is mozgássérült – tájékoztat a mukachevo.net szeptember 13-án.
2004 februárjában választotta a helyi városi tanács Técső hivatalos szimbólumává a sast. A város szimbólumát ábrázoló szobrot szeptember 10-én állították fel a Técsői Városi Tanács épülete előtt – tájékoztat a tyachiv.com.ua hírportál.
1944-ben az akkori Földművelésügyi Minisztérium minden magyar vármegyében megkérdezte a kukoricatermesztők véleményét arról, hogy milyen fajta kukoricát célszerű vetni, s hányszor érdemes azt megkapálni, hogy gazdag termés legyen az eredmény.
Szó, mi szó, egyáltalán nem szokványos mesterségről beszélünk, amikor a zsalukőkészítés szakmáját akarjuk bemutatni. Kárpátalján az építkezés területén a zsalukő viszonylag újdonságnak számít, s alig két évtizedes múltra tekint vissza.
“A magyar kormánynak Kárpátalja fejlődése a fontos, és nyilvánvaló, hogy ehhez magyar költségvetési forrásra van szükség, amit Magyarország biztosít. Az ukrán kormány azonban nehezen érthető és sajnálatos módon minden lehetséges eszközzel akadályozza ennek a forrásnak az eljuttatását, most éppen Grezsa István titulusába kötöttek bele. Ha annak, hogy továbbra is segíteni tudjuk Kárpátalját, az az ára,…
Az Ungvártól néhány kilométerre található Rahonca (Orihovci) település határában található tó mentén helyezkedik el a kárpátaljai indián településnek álcázott kempinghely.
Krúdy Gyula Havasi kürt című könyvében így írja le a ruszinok életét:
End of content
End of content