Kárpátalja anno: haluska, nyögvenyelő, káposztáspaszuly és sült szalonna, avagy ezt ették az ungi magyarok 80 éve
Ungvár és Ung vármegye címmel jelent meg 1940-ben az a könyv, mely részletesen bemutatja Ung vármegyét és annak központját, Ungvárt.
Ungvár és Ung vármegye címmel jelent meg 1940-ben az a könyv, mely részletesen bemutatja Ung vármegyét és annak központját, Ungvárt.
Eddig talán soha nem látott mélyponton áll az Ung folyó, Kárpátalja egyik legnagyobb vízhozamú folyójának vízszintje.
Az elemi iskolában volt egy zűrös osztálytársam. Gyerek, szociálisan hátrányos családi háttérrel, akivel „mindig történik valami”.
Az életben számtalanszor kell olyan kihívásokkal megküzdenünk, amelyek próbára teszik testi-lelki-szellemi erőnket. Nem egyszer úgy érezzük, hogy az elénk tornyosuló akadályokat nem tudjuk legyőzni, mert azok meghaladják a képességeinket. Sokat segít, ha ilyenkor van honnan erőt merítenünk. A hit, a család, a barátok és a szakemberek támogatása átsegíthet bennünket a legnehezebb pillanatokon, hogy aztán lélekben…
Szolgálat közben baleseteztek a helyi rendőrség munkatársai az Ungvári úton, a város egyik forgalmas útvonalán augusztus 3-án a kora délutáni órákban – számolt be róla a mukachevo.net internetes hírportál.
A Kárpátok és Kárpátalja növényvilága egyedi, sokszínű. Több olyan növényfaj található vidékünkön, mely máshol ritkán vagy egyáltalán nem fordul elő. Kora tavasztól késő őszig egymást váltják a szebbnél szebb növények virágzási időszakai, melyek színesítik a magaslatokat és a völgyek tisztásait egyaránt.
Az Ungvár melletti Patakos (Patzkanovo) településen, egy szegény paraszti család nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1913. október 22-én Vaszil Szvida szobrászművész.
Ritkán tapasztalni Kárpátalján, hogy valaki olyan hatással van a környezetére, hogy rajongói oldalt hozzanak létre számára. Ráadásul az illető nem celeb, műtött plasztikszörny vagy üres fejű kockahas.
A globális felmelegedés mára világméretű problémává nőtte ki magát. Egyre nagyobb teret kap a tudományos életben és a közgondolkodásban is. Az emberiség arra keresi a választ, hogyan lassíthatná vagy csökkenthetné a folyamatot. Erre a problémára ad választ Oláh György, magyar származású Nobel-díjas kémikus felfedezése, az energiacella.
Megyénkben minden vihar igazi sorscsapásként söpör át a falvakon, városokon. Hetente olvashatunk vihar miatt kidőlt fákról, elárasztott utcákról, járdákról vagy a természeti jelenségek által megrongált házakról és más károkról. Igaz, az időjárást nem irányíthatjuk, és mindig lehetnek kellemetlen következményei. Ahogy az idősebbek emlegetik: „A viharnak nem állhatunk elébe!”
End of content
End of content