Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: óvodavezető
A magyar történelemben közel kétszáz éve jelent meg az óvoda, vagy – ahogy akkoriban nevezték – a kisdedóvó intézménye.
Sorozatok
-
-
Kárpátalja ma: macskamentő akció
Nem mindennapi állatmentés hódította meg az internetet a megyében. Arról érkezett bejelentés egy helyi lakostól az ungvári tűzoltósághoz március 23-án, hogy Ungváron, a Minaj úton, az egyik panellakás balkonjáról kiesett két kismacska – számolt be a pmg.ua hírportál.
-
Kárpátalja anno: a mátyfalvi görögkatolikus templom
A Mátyfalvi Görögkatolikus Egyházközség ugyan az egyik legősibb kárpátaljai görögkatolikus közösség, mégis csak 2001-ben vált önállóvá.
-
Kárpátalja ma: megérkeztek a gólyák a havas Técsőre is
A legnagyobb közösségi oldalon egyre több felvételt osztanak meg a felhasználók azokról a gólyákról, melyek az elmúlt napokban érkeztek vissza a déli országokból. A napokban Técsőre is visszatértek az első gólyák, tudatta a zak.depo.ua hírportál.
-
Kárpátalja anno: Egán Ede és a hársfalvi krumplivirág
Igen érdekes anekdotára bukkantam nemrég a Görögkatolikus Szemle 1931. szeptember 13-i számában.
-
Kopogtató: előttünk fekete maszkos alakok, felettünk az ég…
Lemosni minket a térképről, végképp eltörölni, hogy írmagunk se maradjon ezen a vidéken…
-
Nagycsaládok Kárpátalján: a Szabó család
„Ha hiszel Istenben, mindennap történnek csodák” – hallottam egyszer egy filmben. A Beregszászban élő Szabó Teréz a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy mennyi csoda, emberileg megmagyarázhatatlan történés lehetséges, ha hiszünk.
-
Kárpátalja ma: felébredtek téli álmukból a medvék
Felébredtek a medvék téli álmukból Felsőszinevéren.
-
Kárpátalja anno: március 15-re
Bilák Tarján Szidor A magyar—ruszin márciusi szabadságünnepekre című versével köszönti a Kárpátalja anno rovat a márciusi ifjakat és az 1848/49-es szabadságharc kezdetének évfordulóját. A költemény a Görög katolikus Szemle 1939. április 16-i számában jelent meg.
-
Kárpátalja ma: szemétkupacok Beregkisfalud határában
Az emberi nemtörődömséggel, hanyagsággal és természetrombolással egyre többször találkozunk a mindennapokban. Az emberek kultúrája, „szemetelési szokásai” siralmas helyzetet mutatnak.
End of content
End of content