Kárpátalja ma: „elektricskák” földje
A törzsutasoknak talán már fel sem tűnik, hogy a kárpátaljai helyközi villanyvonatok milyen lepusztult, elhanyagolt állapotban vannak.
A törzsutasoknak talán már fel sem tűnik, hogy a kárpátaljai helyközi villanyvonatok milyen lepusztult, elhanyagolt állapotban vannak.
Hieronymi Károly 1903-tól 1905-ig, valamint 1910–1911. között töltötte be a magyar kereskedelemügyi miniszter székét. Ebben az időszakban több alkalommal is elutazott Técsőre. Egyik kárpátaljai látogatását a Vasárnapi Ujság 1910. május 10-i számában is megörökítették.
Nekem mindig kijut a szeparatizmusból, amikor én kopogtatok. Egyre csak növekszik az olyan nyilatkozatok és riportfilmek száma, melyekben szeparatisták szeparatizmussal vádolnak. Magyarként felháborítanak azok a trizubos fülbevalós ifjú titánok, akik az ukránok elleni merényletteóriákról, magyarkodásról, szimbólumok fenyegető jelentéséről és Magyarország látensen ellenséges magatartásáról papolnak.
A tudomány szerint a virágok közel 130 millió évvel ezelőtt, azaz jóval az ember előtt jelentek meg a Földön, s jelen korunkra közel 270 000 fajuk alakult ki. A virágoknak mindig fontos szerep jutott az emberiség történelmében és kultúrájában. Gondoljunk csak az ókori egyiptomiak sírtábláira felvésett, az újjászületést szimbolizáló lótuszvirágra vagy a francia uralkodóházak, az…
Szokatlan eseménynek lehettek tanúi azok, akik augusztus 8-án betévedtek a Nagyszőlős Járási Kórház egyik folyosójára. Az épület falai között igazi nyári cipőkollekcióból válogathattak az érdeklődök.
Valamikor a második világháborút követő években készült az a felvétel, amelyen Beregszász Széchenyi utcáját szépítik a munkások.
Az 1891-es esztendő óta augusztus 20-a hivatalosan is Szent István ünnepe Magyarországon.
„Magyarországon születtem, magyar ember lettem” ‒ énekli a Kormorán. Folytassuk ezt a gondolatmenetet: Kárpátalján születtem…
Nagycsaládok Kárpátalján: a Bodnár család Igazi nemzetközi koprodukció valósult meg akkor, amikor az erdélyi származású, Magyarországra kitelepült Jolenda (Jolika) férjhez ment a kárpátaljai származású Jánoshoz, akivel a Nagyszőlősi járásban, Nevetlenfaluban telepedtek le. Itt nevelik öt gyermeküket, miközben családi vállalkozást vezetnek, és keresztény hitüket gyakorolva karitatív tevékenységgel igyekeznek jobbá tenni környezetüket.
Hagyományosan az év ezen időszakában kelnek útra csoportosan a kárpátaljai hegyvidéken az „áfonyavadászok”, hogy sajátos kefefésűkkel felszerelkezve begyűjtsék az értékes gyümölcsöt.
End of content
End of content