Kárpátalja anno: a beregszászi Kálvin Nyomda
A felvidéki Hontvarsány református templomában őrzik azt az imakönyvet, amelyet a beregszászi Kálvin Nyomdában adtak ki 1924-ben.
A felvidéki Hontvarsány református templomában őrzik azt az imakönyvet, amelyet a beregszászi Kálvin Nyomdában adtak ki 1924-ben.
Tegyék az ukránt államnyelvvé Magyarországon, kapjon ukrán szinkront minden magyar film, utalják az ukrán büdzsébe a magyar adókat, kereszteljék Nesztoro-Mahnovszknak Budapestet és OUNivszknek a Tiszát – íme néhány követelés a Csornij Komitet nevű szélsőjobboldali csoport listájáról, melyet január 31-én a kijevi magyar nagykövetség előtt tartott majd’ tízfős „tüntetésen” hoztak nyilvánosságra.
Hihetetlenül sokoldalú családba születtek bele a munkácsi Popovics család gyermekei.
Az utóbbi napok hirtelen érkező felmelegedésének következtében rohamosan olvadni kezdett a nagy tömegű hó és jég Kárpátalja-szerte.
A Técsőtől mindössze néhány kilométerre, a Tisza jobb partján fekvő Bustyaháza római katolikus temploma 1895-ben épült fel az erdőkincstár költségén.
Az utóbbi időszak erős mínuszai lehetőséget adtak a bátrabbaknak, hogy a befagyott dédai tóra merészkedjenek.
Kárpátalja elfelejtett gyümölcse a beregi sóvári alma, ukrán nevén szolivarszke beregivszke, mely egykor főként Munkács környékén termett.
Kátainé Szil-Vay Ingrid zongoraművész, tanár, költő, műfordító Ungváron született, ma Szentendrén él férjével, a Munkácsy-díjas Kátai Mihály festőművésszel a Pismány hegyen.
Emlékszem, gyerekkoromban nemegyszer elöntött a pulykaméreg, mikor az idősebbek rám pirítottak: ha okosat nem tudsz mondani, inkább hallgass! Nehezen fogadtam el, hogy „kicsi vagyok még”.
A festészetet választotta hivatásaként.
End of content
End of content