Kárpátalja anno: „a legnagyobb magyar” beregszászi látogatása
Több mint százhetven évvel ezelőtt, 1846. július 30-án Beregszászba látogatott gróf Széchenyi István, hogy a Tisza szabályozásáról tárgyaljon a helyi illetékesekkel.
Több mint százhetven évvel ezelőtt, 1846. július 30-án Beregszászba látogatott gróf Széchenyi István, hogy a Tisza szabályozásáról tárgyaljon a helyi illetékesekkel.
Csókpontokkal lepték meg a párokat a szerelmesek napján Ungváron.
A Házasság hetét a Kárpátalja anno sorozat egy régi fényképpel méltatja, melyen egy bustyaházi házaspár látható.
Az utóbbi években szinte észrevehetetlenül beszivárgott a külföldi munkavállalás és a kivándorlás az életünkbe.
Egyes mesterségeket hosszú, tanulással töltött éveken át lehet elsajátítani, míg másokra születni kell. Bizonyos szakmák gyakorlásához szellemi képességek szükségesek, némelyek pedig fizikai erőnlétet vagy éppen vakmerőséget igényelnek. S vannak azok a hivatások, amelyek lelki felkészültséget kívánnak.
Már megszokhattuk, hogy Ukrajnában a dolgok legtöbbször fordítva működnek. Talán pont ezért különbözünk merőben a szomszédos európai országoktól.
A Fekete-Tisza forrásánál készült az a régi felvétel, amelyet a fenti képen láthatunk.
Február első napjaiban megyeszékhelyünket is elérték a hatalmas jégtömegek, ahogy a jégzajlással járó szemetes, zavaros víz is. A hatalmas jégtömbök nyomán az Ung-híd egyik pillére is megsérült.
A felvidéki Hontvarsány református templomában őrzik azt az imakönyvet, amelyet a beregszászi Kálvin Nyomdában adtak ki 1924-ben.
Tegyék az ukránt államnyelvvé Magyarországon, kapjon ukrán szinkront minden magyar film, utalják az ukrán büdzsébe a magyar adókat, kereszteljék Nesztoro-Mahnovszknak Budapestet és OUNivszknek a Tiszát – íme néhány követelés a Csornij Komitet nevű szélsőjobboldali csoport listájáról, melyet január 31-én a kijevi magyar nagykövetség előtt tartott majd’ tízfős „tüntetésen” hoztak nyilvánosságra.
End of content
End of content