Kárpátalja ma: az ungvári skanzen
Az Ungvári Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, vagyis a skanzent szinte minden ide utazó turista meglátogatja, és a helyiek is szívesen választják hétvégi kirándulásuk úti céljául.
Az Ungvári Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, vagyis a skanzent szinte minden ide utazó turista meglátogatja, és a helyiek is szívesen választják hétvégi kirándulásuk úti céljául.
A Tisza jobb partján, a hegyek között bújik meg a Huszttól 14 kilométerre található ruszin település, Száldobos (Szteblivka).
A boltok polcain vagy az árusok standjain túlnyomórészt tökéletes, hibátlan mezőgazdasági termékek sorakoznak.
A Kárpátalja anno sorozatban legutóbb egy szolyvai zsidó visszaemlékezését olvashattuk el. Ezúttal egy ökörmezői sorstárs történetét ismerhetjük meg.
A zsidó származású Mermelstein Szerén 1907-ben született Szolyván. Fűszerkereskedő volt. Zsidó társaival együtt őt is elhurcolták Szolyváról 1944-ben. Munkácsra vitték őket, ahonnan 1944. május 23-án 3269 főt indítottak útra a nyolcadik transzportban a haláltáborok felé. Szerén megjárta az auschwitzi, ravensbrücki, mahlhofi, leipzigi táborokat és túlélte a holokausztot.
Az emberiség lassan egy évszázada használja a wolframszálas izzólámpát és élvezi annak fényét.
Egy buszsofőr, akinek a neve az utóbbi két évtizedben fogalommá vált a Beregszászi járásban. A „Csaba-busz” vezetője, Ruszin Csaba 16 éve ül a busz volánja mögött, és szállítja az utasokat Beregszász és Mezőkaszony között.
A 2200 méter hosszú ungvári hársfasor jóval megelőzi a híres berlini, ám „mindössze” 1390 méteres Unter den Linden, azaz Hársfák alatt nevű vetélytársát.
Kárpátalja méltán híres templomairól: gondolok itt az ősi, XII. századi gerényi rotundára, a középkori eredetű, kőből emelt, valamint a XVIII. században épült fatemplomokra.
Munkácsról III. Béla király névtelen jegyzője, Anonymus is megemlékezett a Gesta Hungarorumban, amikor „A magyarok viselt dolgairól” írt.
End of content
End of content