Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: óvodavezető
Sohasem volt könnyű, de az utóbbi években még inkább hálátlan és megterhelő feladat állami költségvetésű intézményt vezetni Kárpátalján, legyen szó óvodáról, iskoláról vagy orvosi rendelőről.
Sohasem volt könnyű, de az utóbbi években még inkább hálátlan és megterhelő feladat állami költségvetésű intézményt vezetni Kárpátalján, legyen szó óvodáról, iskoláról vagy orvosi rendelőről.
Sajnos nagyon sokan vannak vidékünkön, akik anyagi, egészségügyi vagy élelmezési gondokkal küzdenek. Értük vannak és működnek a jótékonysági alapítványok és segélyszervezetek, melyek lehetőségeikhez mérten igyekeznek segíteni a rászorulóknak.
Házi készítésű nyalóka, ehető rózsafüzér, perec – emlékszik-e rájuk a kedves olvasó? Már a szovjet időben is azért nyavalyogtunk ugyanis szüleinknek, hogy vegyenek mindegyikből egyet (legalább!) a búcsúban.
A kárpátaljai festőiskola meghatározó alakja Soltész Zoltán festőművész, aki 1909. június 21-én (más források szerint július) született az Ung vármegyei Kapás (Priekopa) községben.
Ez fatemplom? – hangozhatott el azok szájából a kérdés az elmúlt hetekben, akik Tiszabökényen átutazva egy pillantást vetettek a helyi görögkatolikus templom vakolattól megtisztított falára.
A kárpátaljai görögkatolikus egyház illegalitásban eltöltött évtizedeinek, majd a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye újjáéledésének meghatározó alakja dr. Ortutay Elemér pap, teológiai tanár. Holnap lenne 99 éves.
„És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét.” (1 Ján 4, 16) Ezek a sorok álltak Lődár Jenő és Andrea (az ismerősöknek csak Zsenya és Andika) esküvői meghívóján hat évvel ezelőtt. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán: a fiatal pár túl van egy papszentelésen, két költözésen és három apró csemetéjét nevelgeti.
Salánk központját történelmi emlékpark díszíti, melyet 2003-ban hoztak létre.
Magyarországon és a határon túli területeken, köztük Kárpátalján is számos utca és tér őrzi a Magyar Királyság egykori kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868–1957) nevét.
A napóra az egyik legősibb időmérő eszközünk, hiszen már az ókorban is használták.
End of content
End of content