Magyar feltalálók: Zsélyi Aladár és a repülőgép-technika

Szerző: | 2015.06.09., 15:29 | Magyar feltalálók

A repülés történetében több kiemelkedő találmányt tartunk számon, melyeket mind a biztonságosabb közlekedés érdekében fejlesztettek ki. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy eljussunk a XXI. század műszaki vívmányaihoz. A tudósok és kutatók között több magyar származású szakembert is számon tartunk. Ezek egyike Zsélyi Aladár, aki a biztonságos repülés érdekében fejlesztett ki számos értékes megoldást.
Zsélyi Aladár 1883-ban született a Nógrád megyei Bussán – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Jómódú családból származott, taníttatása apja halála után is biztosított volt számára. Középiskoláit Londonban végezte, majd a Budapesti Királyi József Műegyetemre iratkozott be.
Egyetemista korában jutott el hozzá az első repülési kísérletek híre, melyek abban az időben nagy port kavartak. A téma megragadta, s mérnök lévén, figyelme rögtön az új technikai találmányok felé fordult. Aerodinamikai kutatásokat végzett. Nem sokkal diplomája megszerzése után 1909-ben meg is jelent első kötete A repülőgép-technika alapelvei címmel. Ezt követően rövidesen ő is hozzálátott saját gépei megépítéséhez. Ezeknél számos olyan megoldást alkalmazott, melyekkel megelőzte korát, ezért a többi repülőgép-konstruktőr számára iránymutatóak voltak. Gépeit mérnöki számítások alapján építette. Elismerését növelte, hogy nem csak mérnök és kutató, hanem okleveles pilóta is volt, aki saját tervezésű gépeit általában szintén maga is vezette. Saját gépével nem volt megelégedve, ezért annak továbbfejlesztett változatában már olyan forradalmian új megoldásokat alkalmazott, melyek a kor legnagyobb szakembereit is meghökkentették.
Újításainak egyike volt a motor merőben új elhelyezése. A repülőgépébe egy 100 lóerős motort épített be oly módon, hogy azt 180 fokkal beforgatta a törzsbe, így annak hengerei nem zavarták a pilótát a kilátásban, emellett jelentősen csökkent a légellenállás is. Megoldását világszerte alkalmazni kezdték. Ezzel a minimális légellenállású repülőgépek előhírnöke lett.
Másik újítása a Zsélyi-féle kormánymű, melynek segítségével a repülőgép valamennyi irányba mozdíthatóvá vált. A feltaláló zsenialitásának bizonyítéka a rugózó futószerkezet, a landolás biztonságát szolgáló csúszótalp, mely szerencsétlenebb leszállásoknál megvédte a gépet a durva sérülésektől, illetve a szárny merevítésének egyedi megoldása is.
Fejlesztései mellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy már 1911-ben megalkotta gázturbinájának első kísérleti példányát, hogy kiküszöbölje az addig hiányos szerkezeteket. Száz év után visszatekintve ma már láthatjuk, hogy fejlesztései és szerkezetei messze megelőzték korát és az akkori technikát. Megállapításai pedig örökérvényűek, tehát ma is elengedhetetlen részei a repüléstechnikának.
Zsélyi nemcsak mérnök, hanem okleveles pilóta is volt. 1910-ben két versenyt is megnyert, s abban a korban egyedülállónak számító 18 km-t sikerült megtennie. Repülőgépeivel gyakran történt baleset, de csak kétszer szenvedett súlyos sérüléseket, igaz, ezek egyike később végzetesnek bizonyult. Először 1910. június 1-jén zuhant le, gépe teljesen összetörött, karja kificamodott, és súlyos agyrázkódást szenvedett. Elhivatottsága azonban ezáltal sem szűnt meg, és tovább folytatta kísérleteit. Második balesete 1914. április 15-én történt, ekkor gépe motorja hibásodott meg és a szükséges sebesség hiányában lezuhant. A pilóta a jobb alkarján nyílt törést szenvedett. A seb később sajnos elfertőződött és a tetanuszmérgezésen az orvosok már nem tudtak segíteni, így rövidesen, 1914. július 1-jén meghalt.
Budapest XVI. kerületében, a mátyásföldi repülőtér közelében utca viseli nevét, mely méltó helyen emlékezteti az utókort a magyar repülés zseniális tehetségű úttörőjére.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This