„Minél többet tudunk meg mindarról, ami a nagyvilágban történt és történik, annál érthetőbbé válik számunkra mindaz, ami a közelünkben játszódik le.” Történelmünk kutatása, az ok-okozati tényezők felismerése hozzásegít minket saját magunk és környezetünk megismeréséhez is.
Az utóbbi időben van néhány – egymással szorosan összefüggő – kérdés, mely újra meg újra beférkőzik a nagycsaládokkal készített beszélgetésembe. Melyik család hogyan látja a jövőjét Kárpátalján? Menni vagy maradni? Egyáltalán, van-e jövőképük az itt élő nagycsaládoknak?
Amikor megláttam ezt a felvételt, melyen a több száz éves ungbükkösi Szent Anna templom tornyai bukkannak elő a fák közül, Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című verse jutott az eszembe:
Tizenöt évvel ezelőtt, 2000. április 23-án hunyt el Fodor István nemzetközileg is elismert kárpátaljai magyar tudós, botanikus, ökológus. Több mint ötven éven át kutatta a kárpátaljai flórát és a növénytársulásokat, harcolt a természet védelméért, az erdősítésért, gyarapította régiónk növényföldrajzi és ökológiai ismereteit. Közel 3000 növényfajt jegyzett fel térségünkben.
A képeken látható növény a japáncseresznye, azaz a szakura. A legelterjedtebb nézet szerint ez a lélegzetelállítóan szép növény a Himalája-hegységből származik, s a mérsékelt égövben lévő országok nagy részében megtalálható.
Sorozatunkban a technika világától kicsit eltérve a művészetek felé kalandozunk. Mégpedig a zene, a népzene irányába teszünk egy rövid kitekintést. A pedagógiában és zenében jártas szakemberek előtt nem ismeretlen a Kodály-módszer fogalma, mely nem más, mint a neves magyar zeneszerző zenepedagógiai módszereinek összefoglalása.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi ezt a régi képeslapot, melyet a Pátria Rt. adott ki Budapesten, s melyen Ungvár népességének adatait tüntették fel. A tusrajzot Pólya Tibor festőművész készítette 1920-ban a Magyar Nemzeti Szövetség megbízásából, mely számos irredenta kiáltványt adott ki.
A Kárpátaljai portré sorozatunkban ezen a héten olyasvalaki életútját mutatjuk be, aki még egészen fiatalon ment el „szerencsét próbálni” a magyar fővárosba. Később a tévéképernyőn találkozhattunk vele. Az utóbbi években pedig különböző írásait olvashattuk internetes portálokon. Muchichka László szerkesztő-újságíróval beszélgettem életéről, munkájáról, Kárpátaljával való kapcsolatáról.
Számos érv szólhat egy-egy mesterség választása mellett: sokan szívesen tanulnak valamilyen ősi, bevált szakmát, míg mások a manapság divatos, jól kereső mesterségekre szavaznak. Van, aki érzelmi alapon dönt, míg mást az anyagi megfontoltság vagy a karrier lehetősége motivál. Sokat számít a családi háttér, a felmenők foglalkozása, az iskola és a környezet hatása.
Nagy divatja van az utóbbi években Ungváron a miniszobrok állításának. A várost kettészelő Ungon átívelő gyaloghíd lépcsőjénél és a folyóparti sétány korlátján sorra bukkannak fel a bronzból készített, egy-egy ismert alakot vagy jelképet ábrázoló alkotások.
End of content
End of content