Koronavírus: tünetek, szövődmények, vakcinák, mellékhatások…

Már csaknem két év telt el azóta, hogy az egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a cseppfertőzéssel terjedő SARS-CoV-2 vírus által okozott CoViD-19-járványt, gyakori megnevezéssel: koronavírus-járványt, melynek első dokumentált esetei 2019 decemberében tűntek fel a kínai Vuhan városban. Megjegyzendő, hogy a korábban ismert hat koronavírus mindegyikétől eltér a jelenlegi pandémiát kiváltó vírus, mely gyorsan mutálódik, így már több variánsa is megjelent. Közülük a legfertőzőbb az alfa, a béta, a delta, valamint a legújabban feltűnt omikron variáns.

– A kórokozó nagyon agresszív – jegyzi meg Liszpuh Benita, a Nagyszőlősi Kórház infektológusa. – Jellemző rá, hogy koronájában kéthetente változik a fehérjetüskék konfigurációja, s a gyorsan módosuló koronaszerkezete miatt változik meg ilyen hamar maga a vírus is.

– De a hat korábbi koronavírussal ellentétben miért módosul ilyen gyakran a koronaszerkezete?

– Erre még nincs pontos válasz, csak valószínűsítik, hogy amikor találkozik az emberi szervezetben már jelenlévő vírusokkal, például az influenzavírussal, fehérjéi kombinálódnak azok fehérjéivel, és ez okozza a fehérjetüskék konfigurációjának gyors változásait. Azt viszont tudjuk, hogy a SARS CoV-2 az emberi szervezetbe bejutva megtapad a hajszálerek falán, szaporodni kezd ott, és gyulladást idéz elő. Mivel komplex hatású kórokozó, minden szervre káros hatással van. Leginkább a szívet, a tüdőt és a központi idegrendszert támadja meg.

– Szóljunk bővebben a fertőzés tüneteiről, szövődményeiről.

– Az első tünet a torokfájás, majd megjelenik az izomfájdalom, a fejfájás, a láz, a gyengeség, gyerekek esetében a hasmenés is. A köhögés csak a betegség 2-4. napján kezd jelentkezni, mely mindvégig száraz köhögés marad, és a már kezelés alatt álló, lábadozó betegeknél is 52 napig elhúzódhat, akik ezért még ebben az időszakban is fertőzőképesek maradnak. Mivel a központi idegrendszert is megtámadja, a beteg ingerlékennyé válik, gyakran alvászavar lép fel nála, emellett félelem ébred benne a betegség miatt, ami természetesen akadályozza a gyógyulásban. Emellett a betegek mintegy 20-30 százalékánála koncentrálóképesség is gyengül. Gyakori szövődmény az egy- vagy kétoldali tüdőgyulladás, valamint a vérrögképződés. Az utóbbi miatt jó két-három héttel a kezelés megkezdése után, a már gyógyulófélben lévő betegek 2,7 százalékánál halálhoz vezető agyvérzés következik be, ami magas számnak minősül. A fizikai és a szellemi teljesítőképesség pedig még a gyógyulás utáni 2-3 hónapig is gyengébb marad: a sportolók nem járhatnak edzésre, és mind a gyerekek, mind a felnőttek nehezebben tudják megjegyezni az olvasott szövegeket.

– A szövődmények között említette a tüdőgyulladást. A CoViD-19 által kiváltott tüdőgyulladás miben tér el az átlagostól?

– Makacs, ezért hosszadalmas kezelést igényel, a beteg nem tud jól lélegezni, nehezebben tud visszazökkenni a megszokott életritmusba. Ha két hét elteltével sem szűnik meg a betegség, akkor krónikusnak számít, hat hónapba is beletelik, mire elmúlik. Vannak betegek, akik tüdőszanatóriumi kezelésre szorulnak.

– Szót ejtett róla, hogy a szívet is megtámadja a vírus…

– A megfertőződés után 2-3 hónappal szívinfarktus következhet be, emellett 2-4 hónappal a megbetegedést követően szívizomgyulladás is felléphet.

– Milyen gyógyszerekkel kezelik a betegeket?

– Több országban – például Japánban, Csehországban, Szlovákiában – is alkalmazzák az Ivermectint a kovidos betegek gyógyítására, de nálunk nem, mert nem emberek, hanem állatok kezelésére fejlesztették ki. Ukrajnában a Remdesivirt és a Favipiravirt alkalmazzák.

– Térjünk rá a különböző vakcinák működésére.

– Az oltóanyagok egy része inaktivált, legyengített vírusokat tartalmaz, melyek serkentik az immunrendszert a kórokozó elleni védekezésre. ilyen a Shinofarm, illetve a Coronavac. Az utóbbit ajánljuk azoknak, akik félnek az mRNS-típusú vakcinák mellékhatásaitól, és nem terveznek külföldre utazni, ahol inkább a Pfizert, a Modernát, a Janssent fogadják el. A Pfizer, a Moderna mRNS-típusú vakcina, nem tartalmaz inaktivált vírusokat. Az oltóanyagba kódolt genetikai utasítás szerint a szervezet maga hozza létre a vírus tüskefehérjéjét, megismertetve vele az immunrendszert, amely így készen áll annak legyőzésére. A vírusvektoron alapuló vakcinák – AstraZeneca,Janssen – oltóanyaga pedig módosított adenovírust tartalmaz, mely a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént hordozza. Utóbbi birtokában a szervezet előállítja a tüskefehérjét, majd az immunrendszer a tüskefehérjét felismerve kezd antitesteket és a vírus ellen ható fehérvérsejteket termelni, így a valódi koronavírussal találkozva ellentámadást indít a vírus ellen, a fertőzés meggátlására.

– Milyen mellékhatásai vannak a különböző típusú vakcináknak?

– Az inaktivált vírusokat tartalmazó oltóanyagok beadása után láz, fejfájás, gyengeség lép fel, torokfájás ritkábban. Az mRNS-típusú vakcinák mellékhatása a fejfájás, a gyengeség, ritkán a köhögés, nagyon ritka szövődmény az idegrendszeri probléma. Emellett mellékhatás lehet a vérrögképződés, trombózist idézhet elő az oltóanyag, de 1:10 000-hez a vérrögképződés esélye, én hat hónap alatt háromezer oltást végeztem el, és egy esetben sem alakult ki ez a szövődmény. Ugyanígy ritka mellékhatás a szívizomgyulladás, 1:10 000-hez az esélye, hogy a beoltott személy szívizomgyulladást kapjon. A vírusvektoros oltóanyag is előidézhet vérrögöt, de ritkán.

– Akadnak nők, akik azért félnek a védőoltástól, mert attól tartanak, hogy terméketlenséget okoz.

– Ez tiszta kitaláció, semmi alapja sincs.

– A beoltás előtt, a vakcina kiválasztásakor figyelembe kell venni a beoltandó személy általános egészségi állapotát?

– Igen. Majd a vakcinázást követően harminc napig megfigyelés alatt kell tartania a beoltott személyt.

Lajos Mihály

Kárpátalja.ma