Delta plusz: mit kell tudni a koronavírus új variánsáról?

Világszerte terjed a koronavírus új mutációja: a delta pluszt eddig legalább 200 fertőzöttnél azonosították. Mutatjuk, mit tudunk róla eddig.

Ahogy arról néhány napja a HáziPatika is írt, új koronavírus mutáció terjed. A delta plusznak elnevezett variánst – ami a delta módosított változata – eddig legalább kétszáz új fertőzöttnél mutatták ki tizenegy országban, köztük Indiában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – írja a CNN.

A delta pluszt – más néven B.1.617.2.1-et – először februárban Mahárástra államban, Indiában észlelték, ahol a delta variáns egyes változatai hozzájárultak az április óta tartó, a közelmúltig  exponenciálisan növekvő napi fertőzöttszámhoz. Az Egyesült Királyságban az első néhány delta pluszos esetet április 26-án azonosították, ami arra utal, hogy ez a variáns már tavasszal jelen lehetett a szigetországban, ahol akkortájt egyre több megbetegedést okozott a delta variáns.

Egészségügyi szakértők most gőzerővel vizsgálják, hogy a delta plusz mennyivel lehet fertőzőképesebb, mint más koronavírus variánsok, például az alfa (brit, vagyis B.1.1.7), vagy a delta (indiai, B.1.617 és B.1.617.2), de egyelőre nincs annyi adat, miből egyértelműen kirajzolódna,  hogy milyen egészségügyi hatásai lehetnek a delta plusznak. 

Miben különbözik a delta plusz a deltától?

A delta plusz egy K417N nevű, a koronavírus tüskefehérjéjét érintő extra mutációt hordoz, ami megkülönbözteti az „egyszerű” delta változattól. „A K417N mutáció nem teljesen új, egymástól függetlenül több vírustörzsnél is előfordult már” – mondta Francois Balloux, a University College London Genetikai Intézetének igazgatója. Először egy 2020 márciusában Katarban azonosított koronavírustörzsnél jelent meg, de a tavaly ősszel kimutatott béta (dél-afrikai) variánsban is megtalálható.

„A K417N mutáció elősegítheti, hogy a vírus kijátszhassa az immunvédelmet, bár az átvitelre gyakorolt hatása még nem egyértelmű” – ismertette Balloux hozzátéve, hogy eddig világszerte mintegy 160 koronavírustörzset szekvenáltak. Az indiai kormány éppen a héten jelentette be, hogy egyéb delta plusz-változatok is léteznek, amelyek más mutációkat hordoznak, a B.1.617.2.1 csak a legismertebb közülük.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei már vizsgálják az új mutációkat, és azt, hogy ezek valóban fertőzőképesebbek-e, súlyosabb megbetegedést okoznak-e, mint a korábbi változatok, és azt is, hogyan reagálnak az egyes kezelésekre. Eközben a delta variáns villámgyorsan terjed:előrejelzések szerint nyár végére ez lesz a domináns variáns Európában. A jelenlegi tapasztalatok szerint 40-60 százalékkal fertőzőképesebb, mint az először Angliában kimutatott alfa változat, ami Magyarországon berobbantotta a harmadik hullámot. 

Halálosabb lehet a delta variánsnál?

Az indiai kormány genomszekvenálással foglalkozó szakemberei szerint a delta plusz már most számos aggasztó tulajdonságot mutat: amellett, hogy fertőzőképesebbnek tűnik, erősebben kötődik a tüdősejtek receptoraihoz, és valószínűleg csökkenő antitestválaszt vált ki. Az egyelőre nem világos, hogy a vakcinák hatékonyságára milyen hatással van, de Julian Tang, a Leicesteri Egyetem professzora arra figyelmeztet, hogy lehetnek olyan tulajdonságai, melyek lehetővé teszik, hogy ügyesen kijátssza a védőoltások hatására kialakuló immunitást. 

Az indiai egészségügyi minisztérium aggodalomra okot adó variánsnak nevezte a delta pluszt, de szakértők, köztük Francois Balloux arra is felhívták a figyelmet, hogy a béta variánson kívül a K417N mutációt hordozó többi változat közül „eddig egyik sem volt különösen sikeres”, vagyis nem váltak dominánssá.

Az Egyesült Államokban mutatták ki eddig a legtöbb delta pluszos esetet: június 16-ig összesen 83-at. Az Egyesült Királyságban 41, Indiában pedig 40 fertőzöttről érkezett jelentés június közepéig, de a delta plusz variáns már Kanadában,  Japánban, Lengyelországban, Oroszországban, Svájcban és Törökországban is megjelent.

Forrás: hazipatika.hu