Február 22. – az agyvelőgyulladás napja Ukrajnában

Az agyvelőgyulladás napja február 22-én van. Ezen a napon az egészségügyi szakemberek felhívják a figyelmet erre a ritka és veszélyes betegségre, valamint kezelésének lehetőségeire.

Az agyvelőgyulladás (encephalitis) az agy akut gyulladása, amit leggyakrabban vírusfertőzés okoz.

Az esetek jelentős részében a kullancsencephalitis-vírus és a herpeszvírus a betegség oka. Agyvelőgyulladás egyes belgyógyászati betegségek kapcsán is létrejöhet, azonban a fertőző (ezen belül főleg vírusos) eredet dominál. Némely vírus közvetlenül károsítja az idegrendszert (pl. az említett kullancsencephalitis, herpesz, mumpsz, járványos gyermekbénulás, Nyugat-Nílusi vírus, HIV). Más vírusok az immunrendszer aktiválódását követően képződő antitestekkel, másodlagosan okoznak kárt az idegekben (pl. kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő vírusai).

A fertőzés a légutakon, a gyomor-bél traktuson vagy a sérült bőrön át jöhet létre. A vírusok a behatolás helyén, majd más szervekben (máj, lép, izom, csontvelő) szaporodnak, ahonnan nagy mennyiségben kerülnek a véráramba, majd az agyvízbe. A vírusos agyvelőgyulladás tehát más fertőzések szövődményeként alakul ki.

A beregszászi mentőállomás tájékoztatása szerint a világ kullancsállományának 13%-a fertőzött a vírussal, ezért szabadban való séta vagy kirándulás után érdemes alaposan átvizsgálni magunkat.

A tünetek hirtelen jelentkeznek. Magas láz, fejfájás, hányás, romló éberségi állapot, tudatzavar, gyengeség, görcsök, reflex- és mozgászavar, járászavar, hallucinációk jelentkezhet.

Specifikus kezelés nem áll rendelkezésre, a betegség végkimenetele változó. A beteg esetenként teljesen meggyógyul, azonban halálozási aránya jelentős, 60% feletti, túlélés esetén pedig az elhalt agyterület nagyságának, az érintett agyi funkcióknak megfelelően várhatóak maradványtünetek.

Megelőzésében a kullancsok elleni védekezés játszik szerepet, illetve a védőoltások.

A világon évente mintegy 13 000 súlyos, kórházi kezelést igénylő beteget regisztrálnak. Kullancscsípést követően 100 emberből 20-25-nél találnak fertőzést.

1955–2013 között 596 esetet regisztráltak Ukrajnában. A legtöbb megbetegedést Voliny megyében (196) és Kárpátalján (24) regisztrálták.

Az elmúlt 11 évben (2002–2013) Ukrajnában 95 esetet regisztráltak.

Csupán 5 megyében nem volt bejegyezve fertőzött: Poltava, Rivne, Herszon, Cserkaszi és Csernyivci megyében.

Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium Népegészségügyi Központjának adatai szerint 2020-ban 2 agyvelőgyulladásos eset volt Ukrajnában.

Kárpátalja.ma