Nyolc tévhit a pikkelysömörről

Gyakori betegség, mégis sok tévhit él a pikkelysömörről – szakember világított rá a legfontosabb tévhitekre.

A pikkelysömör egy autoimmun betegség, amely pirosas, lilás, pikkelyesen hámló plakkokat képez a bőrön, főként a térden, a fejbőrön, a könyökön és a háton. Bár viszonylag gyakori kórképről van szó, nagyon sok tévhit övezi. Valóban fertőző és a szegényes higiénia miatt alakul ki? Nem más, mint a száraz bőr következménye? Csak a bőrön jelenthet problémát? Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza a leggyakoribb tévedéseket igyekezett korrigálni.

Ezért kell tudni a valós tényeket a pikkelysömörről

A pikkelysömör egyik legnagyobb kihívását a látható tünetek jelentik, amelyek nemcsak fizikailag, de lelkileg is megviselhetik a betegeket, sokan egyfajta stigmaként élik meg a pszoriázisos plakkokat. Éppen a stigmatizáció megszüntetése végett fontos, hogy minél többen tisztában legyenek a betegségre vonatkozó valós tényekkel, hiszen így például elkerülhető lehet a fertőzéstől és rossz higiéniától való félelem. Íme, a leggyakoribb tévhitek és az igazság.

Tévhit: a pikkelysömör fertőző

Valójában szó sincs fertőző betegségről, a pszoriázis egy autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy az immunrendszer tévedésből nem megfelelő választ produkál, emiatt túl sok bőrsejt termelődik. Ebből a felszaporodásból alakulnak ki a plakkok. Tehát a pikkelysömör nem kapható el bőrkontaktussal, közös evőeszköz-használattal vagy csókolózással, valamint uszodavízben sem.

Tévhit: a pikkelysömör csak a száraz bőr következménye

A pszoriázis messze több egyszerű bőrszárazságnál. Ebben az esetben az új bőrsejtek nem 28 nap alatt termelődnek, mint a normál bőrnél, hanem akár 4-5 nap alatt. Emiatt a túl gyors termelődés miatt a bőrsejtek nem tudnak „megérni”, ezért vastag pikkelyszerű lerakódások alakulnak ki belőlük, amelyek lehámlani sem tudnak egészséges módon. Ráadásul a vérerek is közelebb kerülnek a felülethez, ami miatt vakarás, karcolás hatására könnyen vérezni kezdhetnek az érintett területek. A kirepedezés és vérzés alapvetően fájdalmas, és amennyiben például a kezeken vagy a lábakon jelenik meg a pikkelysömör, a mindennapi tevékenységeket is nagyon megnehezítheti.

Tévhit: a pikkelysömör a szegényes higiénia miatt alakul ki

Semmilyen összefüggés nincs a személyes higiénia és a pszoriázis közt. Sőt, megfigyelhető, hogy a pikkelysömörös betegek hajlamosabbak többet törődni a bőrápolással, már csak azért is, mert a száraz, pikkelyes plakkok folyamatos ápolást igényelnek. Különösen igaz ez a fejbőrt érintő pikkelysömör esetében, amely csak gondos és gyakori ápolással, kezeléssel lesz kevésbé feltűnő.

Tévhit: a pikkelysömör csak a bőrt érintő betegség

A látható tünetek valóban a bőrön vannak, de a pszoriázis nem csak bőrbetegség. Az esetek 6-42 százalékában a betegeknél kialakul pszoriázisos artritisz, vagyis ízületi gyulladás is – elsősorban a térdben, a kezekben, lábfejekben. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni a pikkelysömör pszichés hatásairól sem, amelyek akár szorongásban, alacsony önértékelésben, depresszióban mutatkozhatnak meg. 

Tévhit: a pikkelysömör a felnőttek betegsége

Igaz, hogy leginkább felnőtteknél diagnosztizálható, de a pszoriázis ritkán gyerekeknél is kialakul, leggyakrabban azonban tinédzserkorban indul.

Tévhit: a pikkelysömör és az ekcéma ugyanaz

A pszoriázis és az ekcéma között a közös pont, hogy mindkettő a bőrt érintő betegség, de míg az ekcéma sokszor allergiás reakcióra épül és gyakran a gyerekeket érinti, addig a pikkelysömörnek nincs ilyen gyökere, illetve jobbára felnőtteknél van jelen életük végéig. A pikkelysömör autoimmun eredetű, és bár az ekcémáról is jelennek meg ilyen elképzelések, egyelőre a genetikai, környezeti és egyéb faktorok meghatározóbbnak tűnnek. Nagyon fontos a két betegség orvos általi elkülönítése, diagnosztizálása, hiszen a kezelésük is eltérő.

Tévhit: a pikkelysömör étrenddel helyrehozható

Bár a kiegyensúlyozott, egészséges étrend jó hatással van a pikkelysömör állapotára is, és a betegek azt is megfigyelhetik, hogy egyes ételek és italok hogyan hatnak a betegségükre, az életmód, a táplálkozás nem gyógyítja, csupán befolyásolja a tüneteket. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás különösen ronthatja az állapotot – ezeket érdemes akár életmódorvoslás segítségével leküzdeni. 

Tévhit: a pikkelysömör gyógyítható

A pikkelysömör egy azon betegségek közül, amelyek egyelőre nem gyógyíthatók, csak kezelhetők. A bőrgyógyászati kezelés azonban nagyon komoly segítséget jelent a kínzó tünetek enyhítésében, ami jelentős életminőség-javulással járhat. „Szerencsére a kezelésre ma már számos lehetőségünk van, amelyek közül a betegség fázisának és az egyéni adottságoknak megfelelően választunk” – hangsúlyozza dr. Brezán Edina. Külsőleg krémek, gélek, habok, egyéb készítmények enyhíthetik a tüneteket, súlyosabb esetben pedig belsőleges kezelés is elérhető, gyógyszeres terápia és biológiai terápia formájában. Ezeken túl szóba jöhet a speciális szűk spektrumú UV-fototerápia is. A cél, hogy minél tovább fenntartható legyen egy kiegyensúlyozott, lehetőleg tünetmentes állapot.

Forrás: hazipatika.com