Szívelégtelenség: veszélyes, ha nyomelemhiánnyal párosul
A vashiányt nem mindig könnyű felismerni, de túl későn diagnosztizálva súlyos következményekkel is járhat ez a hiányállapot. A vashiány ráadásul a szívelégtelenség egyik leggyakoribb társbetegsége is.
A felnőtt emberi szervezetben átlagosan 3-4000 mg vas van, ennek a negyede a májban, raktározott formában található. Ugyan csak minimális mennyiségben, de a szervezet folyamatosan veszít is vasat, és mivel nem tudja azt előállítani, bevitelét a táplálékkal kell fedezni. A vas legfontosabb feladata az oxigénszállítás támogatása, de a sejtek anyagcsere-folyamataiban is jelentős szerepet tölt be.
A vashiány legjellemzőbb tünetei
Ha az optimális mennyiségnél kevesebb vas van a szervezetünkben, akkor fáradtságot, fáradékonyságot és levertséget is tapasztalhatunk.
Vashiányos állapotra utalhat a sápadtság, gyakori fejfájás, szédülés, száj és a nyelv szárazsága, a fájdalmas nyelés, nyugtalan láb szindróma, bőrszárazság, hajhullás, koncentrációs nehézség, memóriaprobléma, ingerlékenység és étvágytalanság is.Ha a szervezetünkben kevés a vas, akkor kevesebb hemoglobin termelődik, ami hatással van a vérképzésre is: a csontvelőben kisebb méretű és kevesebb mennyiségű vörösvértest termelődik, ami vashiányos vérszegénység kialakulásához vezet.
A vashiányos vérszegénység enyhe esetekben nem jár nagyobb veszéllyel, de tartós, kezeletlen állapotban szívelégtelenséget, szívnagyobbodást, szívritmuszavarokat okozhat.
A vashiány a szívelégtelenség egyik leggyakoribb társbetegsége
Bár a szívelégtelenséggel küzdő betegek esetében a vashiányt sokszor nem ismerik fel időben (nem tartják számon úgy, mint gyakori szövődményt), ettől függetlenül, megközelítőleg minden második beteget érint.
Száraz számadatok:
A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek 40 százalékának a szervezetében elégtelen mennyiségű vas található. Az akut, dekompenzált szívelégtelenségben szenvedőknél ez az arány még magasabb, 80 százalékuknál állapítható meg vashiány.
Kutatási eredmények szerint a vashiányos, szívelégtelenségben szenvedő betegeknek mindössze 59 százaléka éri meg a diagnózist követő harmadik évet, míg azoknál, akiknél nem állapítható meg vashiány, ugyanez az arány már 71 százalék.
Miért fontos a vas szívelégtelenségben is?
A szívizomsejteket magas energiaszükségletük miatt ugyanúgy negatívan befolyásolja a vashiányos állapot. A szívizomsejtek egészsége azért fontos, mert nagy hatással van az alapbetegség, azaz a szívelégtelenség lefolyására.
A vashiány a szívelégtelenség más társbetegségeitől (cukor- és pajzsmirigybetegség, elhízás, súlyos tüdőbetegség, szívizom- és szívbillentyűbetegség, idült koszorúér-szűkület, szívinfarktus utáni állapot) teljesen függetlenül csökkent teljesítőképességhez, csökkent oxigénfelhasználáshoz, rosszabb életminőséghez és nagyobb halandósághoz vezethet.
Bár még teljesen nem tisztázott, hogy a szívelégtelenség során miért alakul ki vashiány a szervezetben, a legvalószínűbb, hogy az állapot a rossz vasfelszívódásra vezethető vissza. A szívelégtelen betegeknél ugyanis a gyomor- és bélrendszerben az átlagosnál nagyobb tápanyagveszteség történik, emiatt kevesebb hasznosítható vas jut el a szervezet megfelelő részeibe.
Minden szívelégtelenséggel küzdő betegnek javasolt a rendszeres szűrés, amelynek során a szervezet vasszintjét is ellenőrzik. Ennek a betegek állapotától függetlenül kötelező vizsgálatnak kell lennie, hiszen így szükség esetén időben elkezdhető a vaspótlás.
Forrás: hazipatika.com