2014. október 6., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Brúnó – ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

Renáta – – latin eredetű; jelentése: újjászületett.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi.”

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bf25-df3a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Dercsényi János Lajos (Tokaj, 1802. október 6. – Bécs, 1863. augusztus 23.) Királyi udvari tanácsos. Gyermekkorát Munkácson töltötte. Iskoláit Kassán és Sárospatakon végezte, Pesten volt joggyakornok, ügyész. 1830-ban Bécsben az udvari kamara titkára volt, 1834-től udvari tanácsos. Hosszabb időt töltött Olaszországban és Franciaországban. 1838-ban a birodalmi kincstár tanácsosává léptették elő. 1848 elején nyugalomba vonult. Több államtudományi, bölcseleti és neveléstani értekezést írt németül, franciául és magyarul.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Rózsahegyi Kálmán színész (1873) magániskolát alapított, ahonnan számos kiváló művész került ki.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bf25-df3a”][vc_column_text]SZOKTÁL BESZÉLGETNI ISTENNEL?

„Majd ezt mondta Mózes az Úrnak…” (2Mózes 33:12)

A Kivonulás könyvében (2Mózes) sokszor olvassuk ezt a két mondatot: „Ezt mondta az Úr Mózesnek” és „Mózes azt mondta a népnek.” Fontos tanulság van ebben. Amíg nem hallottál valamit Istentől, mi olyat mondhatnál másoknak, amit érdemes fontolóra venni? Azt jelenti ez, hogy Isten kikapcsolja az agyadat? Dehogyis! Ha gondolataidat és vágyadat alárendelted az ő akaratának, akkor ő igenis fog általad gondolkodni és beszélni. Mekkora kiváltság ez! A gond csak az, hogy mi anélkül akarunk beszélni, hogy előtte Istennel megbeszéltük volna a dolgot. A nép, melynek vezetésére Mózes elhívást kapott, már négyszáz éve nem hallott Istentől semmit. El tudod képzelni, milyen lelkiállapotban lehettek, miután tíz nemzedéken keresztül éltek Isten Szava nélkül? Ha tudni akarod, milyen viselkedéshez vezet az ilyen gondolkodásmód, nézd meg, hogyan reagáltak minden alkalommal, amikor valamilyen gondjuk volt a pusztában! Rögötn vissza akartak menni Egyiptom biztonságába! Vezetőként ez az egyik veszély, amivel gyakran szembesülni fogsz. Szeretned kell a rád bízott népet, és meg kell hallgatnod őket, de egyedül csak Isten útmutatását követheted. ha nem vagy szoros kapcsolatban Istennel, akkor ha nehéz idők jönnek, az emberek vissza fognak vinni oda, ami nekik ismerős és kényelmes terep. Amikor az emberek vissza akarnak térni régi életmódjukhoz, ez általában azért van, mert nem ismerik elég jók Istent. A lelki vezetés lakmusztesztje az, hogy hallod-e az Istentől jövő szót, és tudod-e arra tanítani a népet, hogy szeressék Istent, ismerjék fel akaratát, és járjanak aszerint.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bf25-df3a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Brúnó

Megtenni a törvényt, amelynek alapja az Isten és az embertárs szeretete. Mindegyikünknek a magunk módján kell ezt megtennünk. Brúnó a magányban, majd a pápa szolgálatában, mi a családunk körében, a munkahelyünkön, a mindennapi életünkben.
Szent Brúnó Kölnben, 1035 körül született, nemesi családban. Kölnben, Reimsben tanult, majd Párizsban nevelkedett. Hazatérve pappá szentelték, és hittudományt, klasszikus nyelveket, zenét és filozófiát tanított a reimsi székesegyházi iskolában. Érseke halála után az újabb érsek visszaéléseivel nem tudott megbékélni, menekülnie is kellett. 1081-ben végleg lemondott és a molemei bencés kolostorba lépett.
Magányos élet után vágyódott, ezért 1084-ben hat kanonok társával elvonult a Chartreuse melletti rengetegbe. Ott társaival megalapította a karthauziak rendjét. Néhány héten belül kápolnát és lakókunyhókat építettek.
1090-ben II. Orbán pápának (aki még Reimsben tanítványa volt) is segítségére volt fontos egyházi problémák megoldásában. Nem bírta megszokni Róma zaját. Amikor Orbán pápa kénytelen volt Dél-Olaszországba menekülni, Brúnó is vele ment. A squillacei egyházmegyében megkapta a La Torre nevű vadont, ahol létrehozta a második karthausi kolostort.
Calábriában, a Sqillace melletti Szent István kolostorban halt meg 1101. október 6-án. Társai azonnal szentként kezdték tisztelni, 1623-ban aztán XV. Gergely pápa tiszteletét az egész világra kiterjesztette.
Példája:
Mindég maradéktalanul teljesítsd az állapotbeli kötelességedet!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]