2015. december 16., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Etelka – Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.

Aletta – német-olasz eredetű; jelentése: nemes.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Ha boldogok akarunk lenni, akkor meg kell tanulnunk olyannak elfogadni magunkat, amilyennek Isten megteremtett.”

Simon András

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9323f3-0c16″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Román Ferenc (Munkács, 1804 –1868. december 16.). Ügyvéd, könyvtáralapító.

1825-ben másodéves törvényhallgató volt Pozsonyban. Széchenyi felhívásának hatására 1833-ban Munkácson megszervezte a Beregi Olvasó Társaságot és Casinót, amelynek alapszabályzatát írásba is foglalta. Sokáig az olvasó társaság könyvtára volt a vidék első nyilvános könyvtára. Ügyvédként részt vett a munkácsi városi közigazgatási rendszer átszervezésében. 1844-ben Korszerű javítások terve és Tiszti utasítások címen tette közzé a közélet megreformálását célzó elképzeléseit.  1845-48-ban a Schönborn uradalom ügyésze volt. Az 1848-49-es országgyűlésen Bereg megyét képviselte.  A kormányt Szegedre és Debrecenbe is követte, s többször felszólalt Kossuth indítványa mellett, amiért 1850. július 31-én a pesti császári haditörvényszék halálra ítélte. Haynau megkegyelmezett neki, de a közéletben nem jutott többé vezető szerephez. A passzivitásra kényszerített Casino vezetése is kikerült a kezéből. Halála előtt a Bereg megyei iskolai küldöttség elnöke volt. 193 ásványból, 1016 könyvből és 9038 hírlapból álló természetrajzi gyűjteményét és könyvtárát a munkácsi gimnáziumra hagyományozta. Helytörténeti tanulmányokat és visszaemlékezéseket írt Hagyatéka 1140 sorozatot sorolt fel.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kodály Zoltán, világhírű zeneszerző és zenetudós születése (1882). Stílusa a magyar népi dallamosságból indult ki, a tiszta, régi népzenéből, melynek gyökereit ő és Bartók Béla fedte fel. Művei a nemzeti műveltség középpontjába állítják az ősi népzenét, mint újjáteremtő és megtisztító szellemi erőforrást. Legjelentősebb zeneművei: Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Háry János, Galántai táncok, Repülj páva, és számos népdalfeldolgozás. Az általa kidolgozott zenepedagógiai módszereket a világ minden táján átvették.

Kós Károly romániai magyar író, ép>ítész, történész (1883) az erdélyi népművészet motívumaival átszőtt modern magyar építőművészet szellemében építette épületeit (budapesti állatkert, Wekerle-telep). Elbeszéléseket, művészettörténeti és kulturális könyveket, drámákat írt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-723f3-0c16″][vc_column_text]MI JÁR A FEJEDBEN?

„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd a szívedet!” (Példabeszédek 4:23)

Sokat hallunk manapság a jó időbeosztásról, a helyes pénzkezelésről és az egészséges táplálkozásról – és mi a helyzet a gondolatainkkal? Nem kellene sokkal inkább odafigyelnünk arra, hogy mi jár a fejünkben, mint bármi másra? Jézus így tett. Őrizte szíve kapuját, és nem engedte, hogy a következő dolgok befolyásolják: 1) Más emberek elvárásai, akik saját céljaikra akarták őt felhasználni. „Amikor pedig Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják ragadni, hogy királlyá tegyék, visszavonult ismét a hegyre egymagában” (János 6:15). A legtöbbünknek tetszene az ötlet, hogy királlyá tegyenek. Még ha el is utasítanánk a koronát, élveznénk a tudatot, hogy számításba jöttünk! Jézus nem így volt ezzel. 2) Azok naivitása, akik meg akarták őt kímélni. Amikor Jézus elmondta tanítványinak, hogy kereszthalált fog szenvedni, Péter tiltakozott. Nem értette a kereszt szükségességét. Ekkor hallhatta Jézus legszigorúbb helyreutasítását: „Távozz tőle, Sátám, botránkoztatsz engem, mert nem Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint” (Máté 16:23). 3) Azok gúnyolódása, akik nem ismerték őt vagy nem hittek benne. Mielőtt egy halott lányt feltámasztott volna, azt mondta a házban tartózkodóknak: „nem halt meg, csak alszik” (Lukács 8:52). Mi volt erre az emberek válasza? Kinevették őt. Hozzánk hasonlóan Jézus is sokszor ki volt téve gúnyolódásnak. De ő nem úgy reagált, mint mi szoktunk, nem vette magára. Figyeld meg reakcióját: „mindenkit kiküldött” (Márk 5:40 RSV). Kétségeknek, bírálatnak és gúnyolódásnak nem volt helye abban a házban – sem Krisztus gondolataiban. Na, és te mit engedsz beférkőzni gondolataidba?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]