2015. december 19., szombat

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Viola– magyar eredetű; jelentése: a virág maga.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Mert bármit is mondjanak a tudósok, a fiskálisok és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az ablakon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem s ott lettem emberré. Adjátok vissza a hegyeimet!”

Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936e57-3ec5″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bacsinszky András (Benetine, Ung megye, 1732. november 14. – Ungvár, 1809. december 19.). Munkácsi görög katolikus püspök, a XVIII. századi ruszin történelem és művelődés kiemelkedő alakja. Apja Ung megyei lelkész volt. Iskoláit az ungvári jezsuitáknál kezdte, teológiai tanulmányait a nagyszombati papneveldében végezte. Pappá szentelése után Hajdúdorogon lett lelkész, esperes és főesperes. Tizenkét évet töltött itt, ezután került Ungvárra. Kanonoki minőségben járt Mária Teréziánál, s annyira megnyerte a kegyét, hogy az főnökének elhunyta után, 1772-től munkácsi püspökké nevezte ki. Mária Terézia az Ungváron eltörölt jezsuita rend zárdáját, templomát, a hozzá tartozó épületeket, kerteket és a várat a munkácsi püspökségnek adományozta, s tetemes anyagi ráfordítással görög katolikus templommá és püspöki lakhellyé alakíttatta át. Az ungvári várban papneveldét hoztak létre, s negyven növendékre való jövedelemmel látták el. Az új székesegyházat 1780. október 17-én szentelték fel gróf Andrássy István püspök jelenlétében. A püspöki székhelyet a káptalannal együtt 1777-ben Ungvárra helyezték át, de a régi nevét – munkácsi egyházmegye és munkácsi görög egyesült püspökség – megőrizte. Bacsinszky nagy műveltségű, széles látókörű személyiség, tudós ember volt; mindent megtett, hogy növelje az egyházmegye tekintélyét. Ungváron gazdag könyvtárat alapított. Liturgikus ószláv nyelven kiadta a Bibliát. A püspök sokat fáradozott az orosz (rutén) anyanyelvű oktatás megszervezéséért. Levelezést folytatott Kazinczy Ferenccel, aki abban az időben a kassai tankerület felügyelője volt. Több tehetséges ifjú továbbtanulását pártfogolta. Könyvtárában ősnyomtatványokat, ritka kiadványokat, számos Moszkvában, Kijevben és Lembergben megjelent könyvet őrzött. 1804-ben a jénai mineralógiai társaság is tagjává választotta.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Wlasics Gyula miniszter engedélyezte (1895), hogy az egyetemek orvosi és bölcsész tanfolyamaira nőket is felvegyenek.

Féja Géza író, újságíró (1900) Szabó Dezső vonzásába került, tagja volt a Radikális Pártnak, Viharsarok c. könyvét elkobozták, kirekesztették az irodalmi életből.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76e57-3ec5″][vc_column_text]MI JÁR A FEJEDBEN? (4)

„… ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell…” (Róma 12:3)

Egy gondolat kopogtat elméd ajtaján, és azt mondja: „Te olyan csodálatos vagy. a világ szerencsésnek mondhatja magát miattad.” Ez olyan gondolat, amit jellemzően szívesen fogadunk, de te ne kövesd az átlag viselkedését! Te alárendelted magad Krisztus hatalmának, ezért tudod, hogy a büszkeség nem tetszik Istennek. „… ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem… józanul gondolkozzék” (Róma 12:3). Bármennyire is szeretnéd felmagasztalni magadat, nem tehetd. Csak azt engedheted meg magadnak, amit Krisztus megenged. Vagy egy másik példa: ezúttal kísértés környékez. Ha férfi vagy, a gondolat egy rövidre szabott vörös ruhában érkezik. Ha nő vagy, akkor olyan izmok formájában, amilyeneket mindig is csodáltál. A kísértés azt suttogja: „Semmi baj, hiszen felnőtt emberek vagytok.” Ha nem vagy Krisztus tekintélye alatt, akkor sarkig tárod az ajtót, de ha Krisztust Uradnak tartod, és őt kérdezed: „Igen vagy nem?” Az ő álláspontja pedig világos, megtalálod a Korinthusiakhoz írt első levél 6. és 7. részében. „Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert – amint az Írás mondja – »lesznek ketten egy testté.« … mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne fosszátok meg egymást magatoktól…” (1Korinthus 6:15, 7:2-5). Nos, mit tegyél, miután felvértezted magad Krisztus véleményével, és kezedben van a Lélek kardja? Ha a vágyat nem házastársad ébresztette benned – akkor csapd rá az ajtót erre a gondolatra! Erről ennyit.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]