2015. július 7., kedd

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Apollónia – görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.

Donát – latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Az ember mindig látja minden kellemetlenségét jelen helyzetének, de semmit sem lát azokból, amelyek abban a helyzetben várnak rá, ami után vágyakozik.”

Stendhal

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933153-1ad4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

János Zsigmond, II. János (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) Magyarország választott királya, Erdély első fejedelme (1556-1571). Szapolyai János király és Jagelló Izabella fia. 1559-ben Izabella hajlandó lett volna békét kötni Ferdinánddal, amelynek értelmében Kassát Ferdinánd, Husztot és Munkácsot Erdély kapta volna meg, Bereg és Ugocsa jövedelmén pedig osztoztak volna a felek.  Izabella halála azonban véget vetett a tárgyalásoknak. Az erdélyi trónra a 19 éves János Zsigmond került, aki Magyarország  választott királya is volt.  Királyi címéről hajlandó lett volna lemondani, de nem akarta feladni a tiszamenti megyéket, ezért Ferdinánd egyezséget kötött Balassi Menyhérttel, hogy megtarthatja korábban Izabellától kapott birtokait, és amennyiben sikerül elfoglalnia, megkapja Munkácsot is, ha nyugtalanítja János Zsigmond területeit. Balassi és társai: Zay Ferenc, Ilosvay Mihály, Mathuznay Pál, a kovászói vár kapitánya hosszú ideig rettegésben is tartották a környéket. Bereg és Ugocsa megye ily módon a Ferdinánd és János Zsigmond közötti viszály ütközőpontja lett. János 1562. április 24-én Gyulafehérváron kelt rendeletében elkoboztatta Mathuznai Péter kovászói birtokait, mert az  „a németekkel cimboráskodott”. Rengeteg panasz érkezett Ferdinándhoz is Balassi Menyhártra és martalócaira.  A király Bornemissza Gergely püspököt, Alaghi Jánost és Rakovszky Györgyöt küldte (egyes források szerint Kaszonyba, más források szerint Nagyszőlősre) a Balassira érkezett panaszok kivizsgálására.  Az 1563-as pozsonyi országgyűlés is foglalkozott a hatalmaskodó kovászói várkapitány, Mathuznai Pál ügyével és az ország főkapitányát vizsgálat indításával bízta meg, védelmi szempontból szükség van-e Kovászóra. Ha igen, intézkedjen a fegyelem helyreállításáról, ha nem – a várat rombolják le. János Zsigmond 1564-ben Balassi Menyhárt halmi várának elfoglalásával és elpusztításával bízta meg Hagymássy Kristóf huszti várnagyot, aki eleget is tett az utasításnak. Ferdinánd halála után 1564-ben Miksa lett a király, aki szintén alkudozni kezdett János Zsigmonddal, de sikertelenül. János Zsigmond vezére, Báthory István visszafoglalta Nagybányát és Nyírbátort. A temesvári basa egy tekintélyes tatár sereggel János Zsigmond segítségére sietett, betörtek a Felvidékre. Közben Schwendi Lázár Miksa számára elfoglalta a munkácsi várat, Husztot is ostromolta, de sikertelenül.

Az 1570. évi speieri egyezmény értelmében János Zsigmond lemondott a választott magyar királyi címről.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Fényes Elek (1807), statisztikus, közgazdasági, és földrajzi író.

–         Mihály Dénes mérnök, feltaláló születése (1894). A távolbalátás nemzetközileg elismert úttörője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73153-1ad4″][vc_column_text]A HATALOMVÁGY VESZÉLYE

„… az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi.” (Példabeszédek 29:23)

Az első hazugság, amit a sátán Ádámnak és Évának mondott, mindannyiunk egóját célozta meg: „olyanok lesztek, mint az Isten” (1Mózes 3:5). A ravasz ősi kígyó félrehúzta mennyei trónterem elől a függönyt, és ősszüleinknek bepillantást nyújtott a hatalomba és a dicsőségbe – ők pedig rögtön rászoktak. Azóta mindannyian függők vagyunk! Ha mát töltöttél valamennyi időt olyanok társaságában, akik felfelé igyekeznek a társadalmi ranglétrán, és mindig nagy nevekre hivatkoznak, akkor belátod, hogy az emberi természet nem sokat változott, most is arról szól, hogy a csúcson akarunk lenni. A megfelelő viselkedés sokszor eljuttathat oda is, ahová a pénz önmagában nem tud, ezért órákat lehet venni, ahol megtanulható a „hatalmi pozíció viselkedésmódja”. Olyanokat tanítanak, hogy ne nyújtsd oda a tányérodat a pincérnek, vagy ne hajolj le a leejtett evőeszközért- Lényegében ahhoz, hogy biztosítsd helyedet a felfelé törekvés létráján, a legfőbb szabály, hogy soha ne hajolj meg! Azért se, hogy segíts az emberek szükségeit betölteni, hogy elismerd tévedésidet, vagy, hogy adj valamit azoknak, akik nem tudják ezt visszafizetni. A hatalomvágy rávesz, hogy magadat másoknál jobbnak tartsd, és visszatart attól, hogy másoknak szolgálj. Hajlamossá tesz a hízelgésre, ellenáll az őszinte tanácsoknak, elszigetel és kerüli a felelősségre vonhatóságot. Minden nap találkozhatsz vele az olyan apró dolgokban, mint például, hogy sosem dicsérünk meg olyanokat, akik alattunk állnak, nehogy „megfeledkezzenek arról, hol a helyük”; vagy szeretetlenül és udvariatlanul bánunk házastársunkkal, nehogy elveszítsük legfontosabb fegyverünket: az irányítást; vagy a becsvágyunkat a becsületesség elé helyezzük; vagy megtagadjuk a másiktól az intim közeledést, hogy ezzel büntessük vagy manipuláljuk. Az ilyen hatalmi játszmák arra vannak kitalálva, hogy a mások kárán szerezzük meg magunknak, amit akarunk. Ezért figyelmeztet a Biblia: „Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tiszetelet övezi” (Példabeszédek 29:23).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]