2015. június 8., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Medárd – német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A tudás beszél, a bölcsesség hallgat.”

Jimi Hendrix

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933c6c-96d7″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Rákóczi György, II.(Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.). Erdélyi fejedelem (1648-1660), I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Szüleivel együtt ő is többször tartózkodott Munkácson. 1640-ben a váradi főkapitány és Bihart megye főispánja. Az erdélyi országgyűlés még apja életében 1642. február 3-án fejedelemmé választotta.  1644-ben a Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója volt. 1648. október 11-én lépett trónra. Kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett, 1649-ben szövetséget kötött Bogdan Hmelnyickijjel, a kozákok hetmanjával. 1653-ban hűbéri fennhatóság alá vonta Moldvát és Havasalföldet. 1657-ben hódító hadjáratot indított Lengyelország ellen. Január 17-én országgyűlést tartott Visken. Négy törvénycikkelyt fogadtak el a rendek, majd 40 ezer fős sereggel elindult Lengyelország felé.  A hadjárat sikertelen volt, Lubomirszkij lengyel főmarsall bosszúból végigpusztította Munkácsot, Beregszászt, Muzsalyt, Szatmárt, Máramarost, felégette Visket. A fejedelem a csatában halálos fejsérülést szerzett.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp

Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Elkészült a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna (1802)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73c6c-96d7″][vc_column_text]MI TÖRTÉNT DÉMÁSSZAL? (2)

„Démász…ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10)

Újra feltesszük a kérdést: „Mi történt Démosszal?”

1)      Talán zavarta, hogy Pál tekintélye egyre csökken? Amikor Pál megérkezett egy városba, a gyülekezetek robbanásszerűen növekedni kezdtek – ugyanakkor a zavargások is. Az egyik városban az új megtérők összehordták a pornografikus képeket és a boszorkánysághoz tartozó kellékeket a főtérre, és elégették őket. Ez nem szerzett jó pontokat Pálnak a helyi kézművesek és könyvkiadók körében. Társadalmi helyzete ettől kezdve olyan volt, mint egy leprásnak az egészségesek között. Ki mondta, hogy a keresztínén élet könnyű lesz? Nem Jézus! „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.” (János 15:18-19). A támadás a figyelem jele, ugyanakkor azt is jelenti, hogy még nem győzték le. Sőt, az ellened irányuló támadás erőssége jelzi az Istennél rád váró áldások mértékét.

2)      Talán rosszul esett neki, hogy egyes keresztyének egyre inkább elutasították Pált? Egyszer egy ember megkérdezte a barátját: „Hogy bánik veled a világ?” Az ember így felelt: „A világ egész tűrhetően bánik velem, az életemet a szentek nehezítik meg!” Néha a gyülekezetek támogatták Pált anyagilag, máskor sátorkészítésből kellett fenntartania megát. Hogyan reagált erre? „Én pedig nagy szívesen hozok áldozatot, sőt magamat is feláldozom a ti lelketekért; bár minél jobban szeretlek titeket, ti annál kevésbé szerettek engem” (2Korinthus 12:15 NKJV). Pál életének égő vágya az volt, hogy Krisztusnak kedves legyen (ld. 2Korinthus 5:9). Ez a te vágyad is?

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23c6c-96d7″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Prágai Szent Ágnes szűz

Prágában született 1205-ben. Szülei I. Ottokár cseh király és Konstancia, III. Bála magyar király leánya voltak. II. Frigyes császár házassági ajánlatát elutasította, mert elhatározta, hogy Krisztusnak szenteli magát. 1234-ben belépett a Klarisszák prágai kolostorába. Assisi Szent Klárával igen jó barátságban volt, levelet is váltottak egymással. Ágnes buzgólkodása folytán templom és kórház is épült; az egykori nyomornegyedből karitatív központ lett. Nővértársainak idősebb nővére és lelki édesanyja, a szegényeknek és szűkölködőknek jótevője, torzsalkodó családtagjainak pedig békítője volt. Prágában halt meg 1282. március 2-án. Sírját 1930-ban tárták fel. II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]