2015. május 11., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Ferenc – francia-latin eredetű; jelentése: francia.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Mennyi szín és furcsaság és élet (…) és mennyi emlék és mennyi remény.”

Karinthy Frigyes

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-933852-c8e4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Mezey József (Kisléta, 1823. május 11. – Budafok, 1882. szeptember 8.). Festőművész, költő. Szabolcs megyei szülőfalujából gyerekkorában a Bereg megyei Miszticére költözött. Apja gazdatiszt volt, majd kincstári Sókör-lovag. Már gyerekkorában szívesen rajzolt, a helybeli orosz templom képeit másolgatta. Máramarosszigeten, majd Szatmáron tanult. 14 éves korában írt regényét kéziratban olvasták, de alakalmi színművet és pásztorjátékot is írt.  A bölcsészeti tanfolyamot kitűnőre végezte, de mivel apja meghalt, tanulmányait nem folytathatta. Mérnöki irodában dolgozott, majd nevelősködött. Feltehetően Szatmáron ismerkedett meg Petőfi Sándorral, aki később barátja lett. Petőfiről készített arcképe 1879-ben a Vasárnapi Újságban is megjelent, jelenleg az MNM Tört. Arcképcsarnokában van. 1848-ban Bem táborában harcolt tüzérhadnagyként. A szabadságharc bukása után Nagybányán húzta meg magát. 1850-ben ment először Pestre, Marasztoni műhelyében tanulmányozta a nagy mesterek műveit. Markó Károly volt a példaképe.

Egyházi képeket festett a szatmári egyházmegye és a rutén vidék egyházai számára. Mintegy ötven oltárképet festett, azon kívül számos táj-és életképet. 1857 őszének elején Munkácsra ment. Ekkor festette meg a nagylucskai templom több kisebb képét. A munkácsi templom számára Szent Jánost  és Máriát ábrázoló oltárképet, a felsőschönborni és a szerednyei templomba két-két képet, Tövisfalvára egy Szentháromság oltárképet, a beregardói templomba egy Szent Imre-képet készített. Több arcképet és tájképet is festett.

Kiújuló szembetegsége folytán egyre romlott a látása. Szeme világának elvesztése véget vetett művészi pályájának.

Nevét leginkább a szabadságharc kiemelkedő alakjairól festett portréi tették ismertté.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Pálóczi Horváth Ádám, költő, hagyománygyűjtő (1760), sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtett ki. Németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a vallási vitákban a tolerancia álláspontját képviselte, szót emelt a nők választási joga érdekében.

–          Márk Tivadar jelmeztervező születése (1908). 1936-tól az Operaház vezető jelmeztervezője volt.

–          Rajnay Gábor színész (1885), főként komikus szerepekben nyújtott minden ízében elsőrangú alakításokat.

–          II. Józsefa német nyelvet teszi hivatalossá Magyarországon, az oktatásban három év alatt kell áttérni a német nyelvre (1784)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-73852-c8e4″][vc_column_text]JÉZUSTÓL TANULT IMÁDSÁG (2)

„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16)

Amikor így imádkozol: „MI Atyánk…”, ez meghatározza minden más kapcsolatodat is az életben. a) Meghatározza az anyagi világgal való kapcsolatodat. Ha Isten az Atyád, nem egy idegen vagy, hanem a világegyetem áldásainak örököse (ld. Zsoltárok 24:1). A világ szerinti értékítélettől azonban óvakodj! „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban sem foglalja el Isten helyét! b) meghatározza másokkal való kapcsolatodat. Körülötted mindenki Isten teremtménye, ezért el kell fogadnod, szeretned és értékelned kell őket. Isten azt parancsolta, hogy úgy szeressük felebarátainkat, mint magunkat, tekintet nélkül bőrszínre, hitvallásra vagy más különbségre. Nem azért vagyunk, hogy versenyezzünk velük vagy uralomra törekedjünk felettük kihasználva őket saját kedvünkre. c) Meghatározza önmagaddal való kapcsolatodat. Isten azt mondja, hogy ő a te Atyád; micsoda alapot ad ez az önértékeléshez! Bármit mondta is rád, vagy bármit tettek is veled a múltban, amitől alkalmatlannak vagy kisebbrendűnek érzed magad, mégis felemelt fővel járhatsz. Nem egy senki vagy, ha egyszer Isten a gyermekének nevez. d) Meghatározza Istennel való kapcsolatodat. Jézussal való kapcsolatod miatt az Atya szeret és elfogad (ld. Efezus 1:4-6). Ugyanúgy szeret, ugyanúgy elfogad, ahogyan Jézust! „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (János 1:12). Nem kell többé félelemmel közeledned hozzá. Bizalommal fordulhatsz hozzá és elveheted, amit ő olyan készségesen ad. Vedd a kegyelmet, fogadd el a segítséget! „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16)

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-23852-c8e4″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog Salkaházi Sára vértanú

1899. május 11-én született Kassán. 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennek szentelte életét. Örökfogadalmi mottója: Alleluja! Ecce ego, mitte me! – Alleluja! Itt vagyok, engem küldj! Krisztus iránti szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális, mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözöttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a Társaságért, különösen a gyengékért, betegekért, azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldözése következne be. 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték.

A boldoggá avatási dekrétumot – amelyet XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írt alá – Erdő Péter bíboros prímás érsek 2006. szeptember 17-én Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren ünnepi szentmise keretében hirdette ki.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]