2015. május 7., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Gizella – 1. germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes.
2. a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.

Dalma – Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„A fejlődés művészete azt jelenti, hogy meg tudjuk őrizni a rendet változás közben, és változni tudunk a rend körülményei között is.”

Alfred North Whitehead

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93534a-18fd”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hladonik István (1914 – 1941. május 7.). Zenetanár, karnagy, a Kárpátaljai Tudományos Társaság tagja. Görög katolikus papi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Munkácson végezte, majd az ungvári teológián tanult.  Később zenei tanulmányokat folytatott a prágai konzervatóriumban, de Budapesten szerzett oklevelet. Fiatal papnövendékként lett az ungvári görög katolikus székesegyház aranyérmes énekkarának karnagya és az ungvári királyi görög katolikus líceum zenetanára.  Megalapította a Verhovina férfikart, amellyel nemzetközi sikereket is elért. Ruszin népdalok gyűjtésével is foglalkozott.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Berzsenyi Dániel, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa születése (1776). Költészetének tetőpontján a közösséghez szólva figyelmeztet a nemzetet fenyegető veszélyre.

–          A Fővárosi Nagycirkusz 1891-ben, a Városligetben megnyílt. Bérlői után Beketow- és Fényes-cirkusznak is nevezték.

–          Vajda János, költő, író, publicista (1827) születése. Életműve gazdag, sokoldalú: szerelmi, természeti és filozófiai költészete élesen eltér korának uralkodó ízlésétől.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7534a-18fd”][vc_column_text]MIT MOND A LELKIISMERETED?

„…. lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni.” (Zsidók 13:18)

 

A tűzjelző készülékekben van egy belső kapcsoló, amit, egy fényérzékelő indít belső kapcsoló, amit egy fényérzékelő indít be. Amíg a fény nem törik meg, addig az érzékelő hallgat, de amint a füst, pára vagy egy rovar elzárja a fény útját akár csak egy töredékmásodpercre is, a tűzjelző megszólal. Élet és halál között dönthet, ha odafigyelünk erre a jelzésre. Lelkiismeretünk is hasonló módon működik. Amikor a bűn akadályt képez közted és Isten között, a lelkiismereted jelez, hogy valami baj van. Abban a pillanatban hálát kellene adnod Istennek, mert azzal, hogy most rosszul érzed magad, arra segít, hogy jól legyél. Csak egy ostoba kapcsolná ki a riasztót, vagy próbálná kifejleszteni magában azt a képességet, hogy a vészjelzést át tudja aludni. Bár vannak dolgok, melyek önmagukban nem „rosszak”, mégis rosszak lehetnek számodra, ha nem illenek bele abba a jövőbe, amit Isten számodra tervezett. Ez azt jelenti, hogy míg bizonyos dolgokat mások megtehetnek, te nem teheted meg őket. Ahelyett, hogy makacskodnál emiatt, inkább örülj annak, hogy tudod, Isten valami nagyszerűt tartogat számodra. Egy francia közmondás szerint: „Nincs puhább a tiszta lelkiismeretnél.” Ha lelkiismeretedre hallgatsz, az megóv attól, hogy rossz útra tévedj. Ha mégis szánt szándékkal arra mész, lelkiismereted nem hagy majd nyugodni rossz döntéseid miatt. Ha jó döntést akarsz hozni, mindig kérdezd meg magadtól: „Hogyan fog ez hatni Istennel való kapcsolatomra? Meg tudok majd állni előtte nyugodt lelkiismerettel?” A Biblia azt mondja: „Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; és amit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves előtte” (1János 3:21-22).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2534a-18fd” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog Gizella

Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt.

Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló menyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kísérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.

Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott.

István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye.

Példája: Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabb rendűt válaszd!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]