2015. október 6., kedd

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-remove” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Brúnó – ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

Renáta – – latin eredetű; jelentése: újjászületett.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
– Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932aaf-3ea3″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Dercsényi János Lajos (Tokaj, 1802. október 6. – Bécs, 1863. augusztus 23.) Királyi udvari tanácsos. Gyermekkorát Munkácson töltötte. Iskoláit Kassán és Sárospatakon végezte, Pesten volt joggyakornok, ügyész. 1830-ban Bécsben az udvari kamara titkára volt, 1834-től udvari tanácsos. Hosszabb időt töltött Olaszországban és Franciaországban. 1838-ban a birodalmi kincstár tanácsosává léptették elő. 1848 elején nyugalomba vonult. Több államtudományi, bölcseleti és neveléstani értekezést írt németül, franciául és magyarul.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Rózsahegyi Kálmán színész (1873) magániskolát alapított, ahonnan számos kiváló művész került ki.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72aaf-3ea3″][vc_column_text]HOGYAN LEGYÜNK BOLDOGOK? (1)

„Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.” (János 13:17)

A szentség boldogságot hoz, a bűn erre sohasem képes. Ezt néha nehezen tudjuk elhinni. Egyszer ez anya ezt mondta fiának: „Légy jó, és érezd jól magad!” A fiú így válaszolt: „Most akkor igazából melyiket akarod, anya?!” Jellemző! Manapság a „szentség” szónak nincs jó hangzása. Vannak, akik úgy tekintenek rá, mint egy listára, melyben az egyház felsorolja, mit nem szabad csinálni. Vagy olyanokra gondolnak, akik azt állítják magukról, hogy szent életet élnek, de merevek, örömtelenek, szűklátókörűek és ítélkezőek. Nos, akkor mi is a szentség? A szentség Krisztussal betöltött élet, és az élet teljességének megélése. A szentség úgy eltűnik, ha csak beszélnek róla; csak akkor válik vonzóvá, ha megélik. „Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást” (Példabeszédek 10:22 Károli). Az egyetlen dolog, ami nem ját semmilyen fájdalommal, az Úr áldása. Jakab azt írja: „a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz” (Jakab 1:15). Az éretlen ember azt gondolja, hogy nyugodtan vétkezhet, és megúszhatja, de ahogy bölcsebbé és érettebbé válunk, megértjük, hogy ez nem így van. Egyetlen dohányos sem javasolja, hogy más is rászokjon. Ritkán találkozni olyanokkal is, akik egy tönkrement házasság után mást is házasságon kívüli viszonyra biztatnánk. A vetés és aratás törvénye ez: „amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galata 6:7). A bűn lerombolja a boldogságra való képességet. Egy szerető szülő nem szeretné látni, hogy gyermekét fájdalom éri – és Isten szerető szülő. Dávid, aki maga is megízlelte a bűn keserű gyümölcsét, ezt írta: „Dicsérjétek az Urat szentségének szépségében” Zsoltárok 29:2 KJV). A szentség gyönyörű dolog, ha valóban megérted és igyekszel megélni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-22aaf-3ea3″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Brúnó

Megtenni a törvényt, amelynek alapja az Isten és az embertárs szeretete. Mindegyikünknek a magunk módján kell ezt megtennünk. Brúnó a magányban, majd a pápa szolgálatában, mi a családunk körében, a munkahelyünkön, a mindennapi életünkben.
Szent Brúnó Kölnben, 1035 körül született, nemesi családban. Kölnben, Reimsben tanult, majd Párizsban nevelkedett. Hazatérve pappá szentelték, és hittudományt, klasszikus nyelveket, zenét és filozófiát tanított a reimsi székesegyházi iskolában. Érseke halála után az újabb érsek visszaéléseivel nem tudott megbékélni, menekülnie is kellett. 1081-ben végleg lemondott és a molemei bencés kolostorba lépett.
Magányos élet után vágyódott, ezért 1084-ben hat kanonok társával elvonult a Chartreuse melletti rengetegbe. Ott társaival megalapította a karthauziak rendjét. Néhány héten belül kápolnát és lakókunyhókat építettek.
1090-ben II. Orbán pápának (aki még Reimsben tanítványa volt) is segítségére volt fontos egyházi problémák megoldásában. Nem bírta megszokni Róma zaját. Amikor Orbán pápa kénytelen volt Dél-Olaszországba menekülni, Brúnó is vele ment. A squillacei egyházmegyében megkapta a La Torre nevű vadont, ahol létrehozta a második karthausi kolostort.
Calábriában, a Sqillace melletti Szent István kolostorban halt meg 1101. október 6-án. Társai azonnal szentként kezdték tisztelni, 1623-ban aztán XV. Gergely pápa tiszteletét az egész világra kiterjesztette.
Példája:
Mindég maradéktalanul teljesítsd az állapotbeli kötelességedet!

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]