2015. szeptember 23., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-heart” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Névnap” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default” icon_animation=”fadeIn”]Tekla – görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon_type=”selector” icon=”Defaults-user” img_width=”48″ icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_style=”none” icon_color_bg=”#ffffff” icon_color_border=”#333333″ icon_border_size=”1″ icon_border_radius=”500″ icon_border_spacing=”50″ title=”Idézet” read_more=”none” read_text=”Read More” hover_effect=”style_3″ pos=”default”]„Minden másodpercben új emberi lélek születik a világra. Új fény gyullad ki: egy csillag, mely lehet, hogy majd különösen szépen világít, de mindenképpen soha nem látott, saját színképe van. Új lény csókolja meg a földet – talán lángészt, talán szépséget sugárzóan… testet ölt az, amit még soha nem láttunk. Egy emberben sem ismétlődhet meg a másik, és ő sem ölthet testet soha többé másban. Minden új lény – üstökös, amely az örökkévalóság folyamán csak egyszer érinti a földi pályát; hogy egy rövid pillanatra vakító fénnyel villanjon fel a két örökkévalóság között.”

Martin Andersen Nexö

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/1″][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93198a-bac9″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gáti István (Huszt, 1780. jún. – Tata, 1859. szeptember 24.). Mérnök, zenei író, az MTA levelező tagja. Iskoláit Máramarosszigeten és Debrecenben végezte. 1803-tól a pesti egyetemen tanult, majd a pápai Esterházy-uradalom mérnökeként az uradalom területén lévő mocsarak lecsapolásával foglalkozott. 1830-ban a tatai uradalom főerdőmestere, 1835-től a tatai és a gesztesi uradalmak főmérnöke.  Még 1802-ben megírta  Zongoraiskoláját, amely az első ilyen jellegű magyar nyelvű kiadvány volt. Legfontosabb találmánya a mérőasztalt helyettesítő szögtükör. Számos vízépítészeti, földméréstani, erdőművelési és gazdászati cikket írt különböző folyóiratokba.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Rákosi Mátyás utasítására felrobbantják a városliget szélén álló Regnum Marianum templomot (1951)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7198a-bac9″][vc_column_text]GYÜLEKEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE

„Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Máté 5:9)

 Dr. Gary Fenton szerint a gyülekezeti konfliktus nagyon hasonlít egy wrestling bajnokságra – közel sem olyan fájdalmas, mint amilyennek látszik! Vezetőként fel kell ismerned a különbséget:

1) Nézeteltérés és konfliktus között. Konfliktus akkor lép fel, mikor egy csoport leragad, és nem tud döntésre jutni. Például két erősakaratú gyülekezetvezetőségi tag heves vitába bonyolódott. Másnap reggel az aggódó fiatal lelkipásztor találkozott velük, hogy elsimítsa nézeteltéréseiket. Megkérdezte tőlük, hogy készen állnak-e döntést hozni, vagy a tegnap esti heves vitájuk meggátolja a továbbhaladást. Kellő megfontolás után mindkettő beismerte, hogy miközben azelőtt esti vitájuk utcai verekedésre emlékeztetett, mégis inkább csak afféle „Mónika show” volt: sok dráma, nagy jelenetek, de azért nem rohantak ki, amikor a helyzet felforrósodott.
2) Megegyezés és elhatározás között. Az elhatározás azt jelenti, hogy válaszokat kínálunk. A lényege, hogy összehozzuk az embereket, hogy a kapcsolatot helyreállítsuk, még ha nem is születik megegyezés. Bizonyos problémákra sosem lesz megoldás, de az emberek kibékülhetnek egymással. A megoldás keresése közben tanulunk meg alkalmazkodni egymáshoz, közös nevezőt, minden érintett fél számára elfogadható középutat találni.
3) Békességes és béketeremtő között. Egy lelkipásztor nem akart belekeveredni a gyülekezeti vitákba, ezért sosem jelent meg a bizottsági üléseken. Távolmaradását azzal indokolta, hogy „békességre vágyik”. Békességesnek lenni nem ugyanaz, mint béketeremtőnek. A békét teremtők nem ülnek ölbe tett kézzel. Ott vannak a dolgok sűrűjében, miközben azon igyekeznek, hogy kibékítsék az érintetteket. Vállalják a kockázatot, készek arra, hogy nyitott szívvel elviseljék a horzsolódást. Ezért neveztetnek Isten fiainak.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2198a-bac9″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Pietrelcinai Szent Pio szerzetes

Pió atya a nagyhírű gyóntató, aki Istenhez vonzotta sebeivel és életáldoztával az embereket. Isten akaratát kereste és teljesítette élete minden napján. Erősödjön meg hitünk, hogy a bűnbánat nem megaláz, hanem sokkal inkább felemel bennünket.

1887-ben született. Kapucinus szerzetes lett, 1910-ben szentelték pappá. Urunk sebhelyeit (stigmáit) viselte testén. Kiváló gyóntató. 1968-ban halt meg S. Giovanni Rotondoban. II. János Pál pápa 2002-ben avatta szentté Rómában a világ minden tájáról összegyűlt hívek jelenlétében.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]