2016. december 29., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Tamara – héber eredetű; jelentése: datolyapálma.

Tamás – arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint másokon. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c8f8-ed04″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Erzsébet (1300-133-80. december 29.) Magyar királyné, Lokietek Ulászló lengyel király lánya, I. Károly felesége, Nagy Lajos anyja. Birtokai közé tartozott többek között Déda, Iványi, Kajdanó, Rákos, Oroszfalu. A tartományúri hatalom felszámolása után a munkácsi váruradalom is a királyi család kezére került. A 4 mezővárost, 26 helységet, a munkácsi, beregszászi, a guti, a gáti vámokat és a vári révet felölelő birtok már ekkor jelentős volt. Erzsébet Beregszászban és a szomszédos Kismuzsalyban udvart tartott, felvirágoztatta és kiváltságokkal halmozta el a települést, amely a XIV. században Magyarország egyik legvirágzóbb városa lett.  Fiával együtt fontosnak tartották Beregszászt oroszországi politikájuk és Lengyelországhoz való közelsége miatt. 1327 körül Erzsébet alapította a beregszászi Domonkos-rendi kolostort, 1329-ben pedig a kisberegi Pál-rendi szerzetesek kolostorát. Saját kápolnájának a beregszászi Mindenszentek templomát tekintette, amelyet gazdagon fölszerelt és ellátott. 1353-ban engedélyezte a beregszászi lakosoknak a királyi erdők használatát. 1354-ben pallosjoggal ruházta fel Vári mezővárost, 1376-ban pecséthasználati jogot adományozott Munkácsnak. Tovább folytatta a munkácsi uradalom betelepítését. Kenézséget alapított a betelepülő ruszinoknak és oláhoknak. 1364-ben megengedte a Bereg megyei oláhoknak, hogy saját vajdát válasszanak. A királynénak beregszászi főlovászmestere Martocha beregi főispán volt, udvarához pedig a környék nemes ifjaiból álló udvarnoki személyzet és a káplánja tartozott. 1365-ben gyóntatója a Beregszászban élő János, apródja pedig Homoki Bálint és Óbégányi Cseh Jakab voltak.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Szendrey Julia író, költő, Petőfi Sándor felesége születése (1828). A kordivatot követve verselt, elbeszéléseket és naplót írt.

Hóman Bálint történész, politikus (1885) születése. A középkori magyar történelem egyik legjelentősebb kutatója.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c8f8-ed04″][vc_column_text]TEKINTS MUNKÁDRA ISTEN AKARATAKÉNT (3)

„Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” (Zsoltárok 127:1)

Ha szakértelmed nagy, de az adott feladat csupán kis kihívás számodra, akkor unatkozol. Ha szakértelmed csekély, és a feladat túl nagy kihívást jelent, akkor frusztrált és zaklatott leszel. De a kihívás mértéke illik szakértelmed szintjéhez, akkor „benne vagy a főáramban”. Nem csak a pénzért, elismerésért, előléptetésért, dicséretért vagy hírnévért dolgozunk. A flow-élményt, az áradatot akarjuk. Sóvárgunk az áradatra, és ha jelen van az életünkben, akkor történik valami a lelkünkben, ahogy kapcsolatba kerülünk egy nálunk nagyobb valósággal, és partnereivé válunk Istennek. Ezért írja a zsoltár szerzője: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” A flow egy része annak, amit megtapasztalunk eben a partnerségben, Isten pedig felhasználja a flow-élményt, hogy általa formáljon minket. Becalél átélte a flow-t, amikor fát faragott, Dávid akkor, amikor hárfázott, Sámson, amikor az erejét használta, Pál, amikor megírt egy zseniális levelet, Dániel, amikor kormányzói hatalmát gyakorolta, és Ádám, amikor kertészkedett. Ha mások felettese vagy, az egyik legnagyobb szolgálat, amit értünk tehetsz, ha megkérdezed, tapasztalják-e a flow-élményt munkájuk során, és segítesz nekik, hogy még jobban felfedezzék. Ha úgy dolgozol Isten szolgálatában, hogy „benne vagy az áradatban” felfedezve a flow-t olyan tevékenységekben, melyek erősítenek másokat és áldást hoznak életükre – akkor végzed munkádat „Lélekben”. Pál ilyen flow állapotban volt, amikor így jellemezte magát: „mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden” (2Korinthus 6:10).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c8f8-ed04″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Becket Szent Tamás, püspök és vértanú

BECKET SZENT TAMÁS 1118-ban Londonban született, apja gazdag normann kereskedő, anyja egy szaracén emirnek volt a lánya. Szülei a kiváló angliai alapfokú iskolák után Párizsba a legkiválóbb iskolába járatták.
A Canterburyi egyházmegyében volt pap, különböző kényes feladatait kiválóan látta el, majd a király, II. Henrik lordkancellárja lett, és a király megbízta fia nevelésével is. Munkáit ekkoriban is kiválóan látta el, sokszor még az Egyház jogainak feláldozása árán is. (Tiszta erkölcse, jószívűsége, erényessége ekkor is közismert volt!)
A király feltétlen hívét látta Tamásban, elhatározta, hogy érsekké teszi. Tamás figyelmeztette a királyt, hogy mint érsek a király akarata ellen kell sok mindent tennie, ezért meg fog szűnni barátságuk. Mindezt a figyelmeztetést Henrik csak tréfának vette. 1162-ben ellenkezése dacára püspökké választották, ő lett a canterburyi érsek.
Mivel az Egyház jogait nagyon határozottan védte II. Henrik király önkényével szemben, először súlyos pénzbüntetésre, majd börtönbüntetésre itélték.
Tamás nem ismerte el bírái illetékességét, ezért a Szentszékhez fellebbezett, ám biztonsági okokból Franciaországba menekült, és ott hat évig száműzetésben maradt.
1170-ben visszatérhetett, és a király is kibékült vele. Kapcsolatuk azonban az udvar ármánykodása miatt ismét elmérgesedett. Tamás sokat szenvedett. A felbőszült király uszítására zsoldosai 1170. december 29-én az esti zsolozsmáját végző érseket az oltár előtt, papjai szeme láttára ölték meg.
III. Sándor pápa 1173-ban avatta szentté.
Érdekesség, és a történelem szomorú tragédiája, hogy Tamást halála után mégegyszer elitélték: VIII. Henrik király 1538-ban számvetésre idézte Tamást. Mivel a halott nem jelenhetett meg, a hatalmi őrületben tobzódó király lázadás, makacsság és felségárulás címén halálra elitélte: sírját feldúlták, ereklyéit elégették, a sírjában levő értékeket elkobozták, szobrait, képmásait és más emlékeket megsemmisítettek.
Példája: kötelezettségeidet a legteljesebb odaadással végezzed!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]