2016. január 10., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Melánia – görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A házasság mindenkinek nagy emberi vizsga, egymás szokásait tiszteletben kell tartani, elnézőnek kell lenni a másikhoz, már csak azért is, hogy az is elnéző legyen mihozzánk. Senki nincs hiba nélkül.”

Hajnal Gábor

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93188d-37e8″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Várady-Stenberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1922. február 12.) Történész professzor, az ungvári egyetem tanára. Tanulmányait szülővárosában a zsidó elemi iskolában kezdte, majd a gimnáziumban folytatta.  A középiskola tizedik osztályát már  a szovjet uralom alá került besszarábiai Benderiben végezte el. 1941- 42-ben az észak-kaukázusi Kubány vidékén kisegítő traktoros. 1942-43-ban beiratkozott a háború elől a dél-uráli Cskalov (Orenburg) városába kitelepített Kisinyovi Tanárképző Főiskolára. Innen került a leningrádi egyetem történelem tanára. Tanárai arra biztatták, hogy foglalkozzon a magyar történelemmel. A Szaltikov-Scsedrin közkönyvtárban már ekkor rábukkant Hess András budai krónikájának 1473-as kiadására. 1949-ben került az ungvári egyetemre, ahol gyakornokként, docensként, majd professzorként dolgozott 1989-ig. 1989-90-ben, már nyugdíjasként főmunkatársa lett az ungvári Szovjet Hungarológiai Központnak. 1956-ban Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémián megvédte kandidátusi disszetációját, amelynek témája: Felszabadító háború Magyarországon a XVIII. század elején és az egykorú orosz-magyar kapcsolatok. 1970-ben a leningrádi Herzen Tanárképző Főiskola rendezte meg az Oroszország és Magyarország 1849 és 1904 közötti kapcsolatairól írott nagydoktori értekezésének  tudományos vitáját. Számos forrásfeltáró tanulmányt és tudománynépszerűsítő cikket publikált az orosz –magyar és a magyar-ukrán történelmi, irodalmi és kulturális kapcsolatok, valamint a kárpátaljai helytörténet tárgyköréből a moszkvai, leningrádi, budapőesti folyóiratokban, a Kárpáti Igaz Szóban, a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpátaljában és a Hatodik Sípban. Munkatársa volt számos lexikont összeállító szerkesztőbizottságnak: a Bolsaja Szovetszkaja Enciklopegyijának, a Szovetszkaja Isztoricseszkaja Enciklopegyijának, a Ragyanszka Enciklopegyija Isztoriji Ukrajininak, társszerzője számos fontos tudományos monográfiának. Négy önálló kötete is megjelent. 1989-ben a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével, 1991-ben a Lotz János-emlékéremmel tüntették ki.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Mécs Károly színészt (1939) főleg lírai, szerelmes szerepkörben foglalkoztatták, gyakran szerepel a rádióban és a szinkronstúdióban.

Medgyesy Ferenc, Kossuth-díjas szobrász 1881-ben ezen a napon született. Az egyiptomi, az ógörög és az etruszk művészet nagy hatással volt művészetére, a tipikusan magyar hangvételű, statikus jellegű szobrászat egyéni ízű képviselője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7188d-37e8″][vc_column_text]ENGEDD, HOGY ISTEN ÁTFORMÁLJON!

„… változattok meg értelmetek megújulásával…” (Róma 12:2)

Énképünk egészen kicsi korunktól formálódik a szüleinktől, tanárainktól és más tekintélyt képviselő személyektől kapott visszajelzések alapján. Ezt az énképet nehéz megváltoztatni. A változást nem valamiféle sugallat vagy épp verejtékes munka hozza, hanem az, ha engedjük, hogy a Szentlélek átformáljon. Hogyan? Értelmünk megújulásával. Egy igehirdető fiai gyermekkorára visszaemlékezve mondja el, ahogy egy játék teherautóval játszottak a motor berregését és a fékcsikorgást is utánozva. „Nem nagyon figyeltem oda rájuk, mert kimerített az aznapi stressz. Elmélázva odapillantottam rájuk és észrevettem, hogy a fiúknál épp egy repülőgép száll le egy képzeletbeli leszállópályára. »Hová lett a teherautó?« – kérdeztem. »Apa, ez egy transformer! Át tud alakulni bármivé, amivé csak akar!« – magyarázták. Az első transformert Isten alkotta. Úgy teremtette meg az embert, hogy aztán elő tudta húzni belőle az asszonyt. Isten egyik teremtő cselekedetével az embert átalakította házassággá, a házasságot családdá, a családot társadalommá. Többé nem nyúlt vissza a föld porához az alkotásához, mert az átalakulás képességét már elve beleteremtette az ember lényegébe. Lelkünkben mindenféle lehetőség ott rejlik. A keresztyénnek számára pedig a legtökéletesebb változás az, ha a belső változás kívül is láthatóvá válik. Isten elhelyezett benned bizonyos dolgokat, melyeknek napvilágra kell jönniük… ha már belefáradtál, hogy saját erőből működj, engedd Istennek, hogy kiárassza benned a erőt, mely által azzá válhatsz, akivé lenned kell.” „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek” (János 1:12). Krisztus hatalmat ad arra, hogy kijöhessünk abból, aminek lenni kényszerültünk, és átalakulhassunk azzá, akinek ő teremtett

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]